Belügyminisztérium (BM)

Belügyminisztérium (BM)

Farkasné dr. Gasparics Emese, önkormányzati helyettes államtitkár Belügyminisztérium

1. I.                    BEMUTATKOZÁS

A Belügyminisztérium Önkormányzati Államtitkársága gondoskodik az önkormányzati szervezetrendszert és az ezzel kapcsolatos működési feladat- és hatáskört érintő jogszabályok és állami döntések előkészítéséről, a stratégiai jogalkotási feladatok ellátásáról.

Ellátja az állami költségvetési tervezés és zárszámadás önkormányzatokat érintő kormányzati feladatait. Folyamatos kapcsolatot tart az önkormányzati érdekszövetségekkel, valamint működteti az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsát. Szakmai tanácsokkal segíti az önkormányzatok működését, elősegíti az önkormányzatok és a civil szervezetek közötti együttműködés szélesítését.

Kidolgozza a működési nehézségekkel küzdő önkormányzatok pénzügyi támogatását segítő, továbbá a vis maior támogatás rendszerét. Az európai uniós tagságból, valamint más nemzetközi szervezet felé vállalt kötelezettségek megvalósításának folyamatos koordinációjával és szükség esetén beavatkozás megtételével kapcsolatos feladatokat is ellát.

A MaNorKA („Önkormányzati kapacitás-építés norvég‐magyar együttműködéssel”) projektben a Belügyminisztérium az Önkormányzati Helyettes Államtitkársága útján vesz részt.

1. II.                  MOTIVÁCIÓ, FELADATOK ÉS ELÉRNI KÍVÁNT CÉLOK A PROJEKTBEN:

A teljes közjogi rendszer átfogó megújítása, a közigazgatás fejlesztésének szerves része volt a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) elfogadása.  Az Mötv. és az önkormányzati reform vitathatatlan érdeme

-              az önkormányzati önállóság megőrzése,

-              stabil, kiszámítható, biztos gazdasági alapok és működés megteremtése,

-              az önkormányzati döntések törvényessége biztosításának garanciái,

-              a képviselő-testület és szerveinek hatékony és racionális működése,

-              ügyfélcentrikus és hatékonyan szervezett igazgatási munka (közös önkormányzati hivatal).

Mindez egy kiegyensúlyozottan működő, színvonalas közszolgáltatásokat nyújtó önkormányzati rendszer létrejöttét eredményezte.

A szabályozás súlyponti eleme az önkormányzatok túlzott feladatellátásából adódó konfliktusok feloldása, amelyet az állami és az önkormányzati feladatok újraszabályozásával ért el a jogalkotás. Mindez nagyobb állami szerepvállalást, differenciált feladatátadást jelentett. Az államigazgatási feladatok tekintetében is lényegi változás történt: 2013.01-01-től a járási hivatalok bevezetésével az államigazgatási feladatok elintézésének új szervezeti és eljárási rendje alakult ki. Az állami-önkormányzati feladatok egyértelmű különválasztásával a Kormány „tiszta viszonyok” kialakítására törekedett, mindez koncentráltabb és költséghatékonyabb feladatellátást, azonos minőségű és színvonalú közszolgáltatásokat eredményezett.

A 2013-as esztendőben alapvető jelentőségű kormányzati döntések születtek az önkormányzatok pénzügyi-gazdasági életét érintően is. Átalakult az önkormányzati feladatellátás és ezzel egyidejűleg természetszerűen a finanszírozási rendszer is alapjaiban változott meg. Ezen új finanszírozási rendszer bevezetésének rendkívüli jelentőségű előzménye volt az önkormányzati adósságkonszolidáció, melynek célja az adósságállomány növekedésének megállítása, az önkormányzatok működőképességének fenntartása, a pénzügyi-gazdasági helyzetük megszilárdítása volt. Mindezek következtében az önkormányzatok „tiszta lappal” folytathatják működésüket.

Az önkormányzati feladatellátás hatékonyságának növelését eredményezte a közös önkormányzati hivatali struktúra, valamint a társulási rendszer kialakítása is. A közös hivatal a körjegyzőségi struktúrát váltotta fel 2013.01.01-től. 3 177 települési önkormányzat közül 545 önkormányzat tart fenn önálló hivatalt, a további 2 632 települési önkormányzat összesen 749 közös önkormányzati hivatalhoz tartozik. Eredménye a hatékonyan szervezett igazgatási munka, a hivatal és a jegyző is nagyobb mértékben tudja segíteni a polgármester és a képviselő-testület munkáját.

A BM a MaNorKa projektben leghangsúlyosabban az ÖNET és a Járási Munkacsoport munkájában vesz részt.

Az ÖNET Munkacsoportban fő szerepet fog kapni az önkormányzati szövetségek kapacitásépítése.

A projekten belül az ÖNET és az önkormányzati érdekegyeztetés rendszerének fejlesztése fog megvalósulni norvég példák és szakértői támogatás mellett.

A Munkacsoport keretében lehetőség nyílik majd minisztériumok, szakszervezet és szövetségek vezetőinek közös norvég tanulmányútjára.

A Járási Munkacsoportban az elérni kívánt cél az önkormányzati és járási hivatalok közötti formális és informális együttműködés területeinek bővítése.

A BM elérni kívánt céljai a projektben:

      A Kormányzati - önkormányzati érdekegyeztetés rendszerének fejlesztése norvég példák figyelembe vételével;

      A helyi demokrácia fejlesztése az önkormányzati szövetségek norvég-magyar tapasztalatcseréje és szakmai együttműködése által;

      önkormányzati és járási hivatalok együttműködésének segítése a közigazgatási reform végrehajtása során;

      önkormányzati közszolgáltatások színvonalának fejlesztése tapasztalatcsere programok és legjobb gyakorlatok gyűjtésével és terjesztésével;

      a norvég-magyar önkormányzati kapcsolatok fejlesztése;

      a helyi önkormányzati érdekvédelem erősítése norvég tapasztalatokkal, szakértelemmel;