Kisvárosok Országos Érdekszövetsége (KÖOÉSZ)

Kisvárosok Országos Érdekszövetsége (KÖOÉSZ)

Dr. Sütő László elnök

Bemutatkozás

A Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége az önkormányzati választások után, 1990. november 22-én alakult meg Jászberényben. Az alapszabályt az 1991 februárjában tartott közgyűlésén fogadta el a testület.

Az Érdekszövetség, mint a nevében is benne van, azoknak az érdekeknek a védelmére alakult és azokat az értékeket képviseli, amelyek ma a kisvárosi körben találhatóak meg. Nincs még egy önkormányzati típus, amelyik a városi intézményhálózatával akkora térségi feladatot lát el, mint a kisvárosi önkormányzatok.

Úgy érzem, hogy az Érdekszövetség egy olyan településtípust képvisel, amelyik nélkül európai gondolkodás nem létezik és erre a fajta szövetségre továbbra is nagy szükség van országosan is.

Legfontosabb tevékenységünk / célunk a kisvárosok helyzetének folyamatos figyelemmel kísérése, a településfejlesztés, a támogatási lehetőségek feltárása, az együttes segítségnyújtás és részvétel a jogalkotási munkában. Emellett célunk még az alábbiak:

-          Olyan nemzetközi kapcsolatok alakítása, kiemelve a testvérvárosi kapcsolatokat, amelyek nemcsak politikai, de jelentős gazdasági haszonnal is járnak a kisvárosok számára.

-          Kialakítani a kisvárosok közötti belső információs rendszert, véleménycserét, adat- és dokumentációs bázist.

-          A különböző típusú és szintű állami, társadalmi érdekvédelmi szervezetekkel való kapcsolattartás, ezen belül kiemelten más települési önkormányzati érdekszövetségekkel.

Az elmúlt években is részt vettünk minden jelentősebb, az önkormányzatok életét érintő törvénytervezet előkészítésében. Ebbe igyekszünk bevonni a tagönkormányzatok szakembereit is. Több beadványt nyújtottunk be a városi sajátos érdekek miatt az Minisztériumokhoz, melyek sikeresek voltak.

Jelentős kapcsolatot alakítottunk ki más országos hatáskörű szervezetekkel. A Megyei Jogú Városok Szövetségével állunk szorosabb kapcsolatban, amely szervezettel 1993-ban együttműködési szerződést írtunk alá.

Komoly nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezünk, többek között részt veszünk több nemzetközi programban, az Európa Tanács Önkormányzati Konferenciája által képviseljük a magyar önkormányzatokat.

Működésünk:

A Szövetség rendes tagja lehet az a kisvárosi önkormányzat, amely belépési nyilatkozatban az Alapszabályt magára nézve kötelezően elfogadja, vállalja, hogy a Szövetség munkájában tevékenyen részt vesz és az évi tagdíjat befizeti. A Szövetség tagjai közé nem soroltatik be a község, a megyei jogú várossá nyilvánítható település. Jelenleg 93 város tartozik a Szövetségünkhöz.

-          A Szövetségnek lehet tiszteletbeli tagja is, aki kiemelkedő tevékenységével elsősorban erkölcsileg támogatja a Szövetséget.

-          A Szövetségbe való belépés önkéntes. A szövetségi rendes, pártoló tagság belépéssel, Alapszabály elfogadásával történik. A tiszteletbeli tagság felvétellel keletkezik.

A Szövetségünk legfőbb szerve a Közgyűlés, ami a Szövetség tagjainak összessége. A városokat az általuk delegált egy-egy személy képviseli.

Az Elnökség a Szövetség végrehajtó, irányító és képviseleti szerve. Tagjai: A szövetség elnöke és a három alelnök.

2014. február 1-ével változás következett be Szövetségünk életében, hisz a 2010-ben megválasztott elnök, Dr. Dancsó József – Orosháza polgármestere-, felkérést kapott a Magyar Államkincstár elnöki tisztségének betöltésére, amit elvállalt, így az elnöki feladatokat jelenleg az alelnökök látják el, együttesen képviselve a Szövetség érdekeit.

Ezen projektben való részvétel mellett még Dr. Dancsó József úr döntött, azonban, a 4/2014.(01.29.) számú határozat értelmében, Dr. Sütő László, alelnök úr lett a felelős 2014. február 1-től.

MANORKA projektben való részvétel oka, motivációja:

A nagy ellátórendszerek (egészségügy, oktatás) felügyeletének fenntartásának átalakítását követően a szociális ágazat lett az önkormányzati működtetés egyik legfontosabb területe. Ezen belül kiemelkedő jelentőségű az időskorú ellátások megszervezése. Tekintettel arra is, hogy a kisvárosokban folyamatosan nő az időskorú lakosság aránya, akik közül mind többen maradnak egyedül. Ezért szükséges a közösség segítsége, amely a rendszeres látogatástól, a bentlakásos intézményekig magába foglal nagyon sok ellátási területet. Ezek azonban nem egységesek és városonként más-más módon valósulnak meg, ezért is szükséges a tapasztalatok megosztása, melyet még az ország településszerkezete is befolyásol, hiszen egy nagyobb alföldi kisváros magába képes azt megoldani, míg észak Magyarországon, vagy délduntántulon a kisváros teljes szimbiózisban él az őt körülvevő pár száz fős önálló feladatellátásra képtelen falvakkal. A tapasztalatszerzés nagyon fontos eleme és csatlakozásunk egyik fő motivációja is a nemzetközi gyakorlatok megismerése, hiszen a korábban vázolt folyamat Európa több országában már lezajlott és az időskorú ellátás területén számunkra is hasznosítható rendszerek működnek.  Az információkat korábban a testvérvárosi kapcsolatokon keresztül próbálták a kisvárosok begyűjteni, azonban ezek nem tükrözték vissza az adott ország teljes időskorúakkal foglalkozó politikáját és a manorka projektben erre is lehetőségünk van, hogy ne csak egy település jó gyakorlatát, hanem egy országos rendszert ismerhetünk meg, egyúttal az egyes magyar városokban kialakított pozitív példákat is általánossá tudjuk tenni.