Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM)

Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM)

1. I.                    BEMUTATKOZÁS

Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) felelős a kormányzati munka összehangolásáért, a magyar állam működésének alapját képező központi és területi közigazgatás fejlesztéséért, a közigazgatási minőség- és személyzeti politikáért. A minisztérium kiemelt feladata a Kormány igazságügyi politikájának előkészítése, koordinációja és végrehajtása is.

 Dr. Zöld-Nagy Viktória helyettes államtitkár

A MaNorKA („Önkormányzati kapacitás-építés norvég‐magyar együttműködéssel”) projekt „Járási és önkormányzati hivatalok közötti együttműködés erősítése” című 6. Munkacsomagjában a KIM Területi Közigazgatás Fejlesztéséért Felelős Helyettes Államtitkársága vesz részt projektpartnerként. A helyettes államtitkárság felelősségi körébe tartozik többek között a területi államigazgatás rövid és hosszú távú fejlesztési koncepcióinak meghatározása, az ezzel összefüggő jogszabályok előkészítése, valamint a határon átnyúló területi közigazgatással kapcsolatos feladatok irányítása.

A helyettes államtitkárságot dr. Zöld- Nagy Viktória területi közigazgatás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár vezeti.

1. II.                  MOTIVÁCIÓ, FELADATOK ÉS ELÉRNI KÍVÁNT CÉLOK A PROJEKTBEN:

2010-2014. között a Kormány Nemzeti Együttműködés Programja és a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program keretében, a magyar közigazgatás átfogó korszerűsítése keretében került sor a területi államigazgatás átalakítására is, melynek során versenyképesebb, egységes, költséghatékony, egyszerűbb, a polgárok érdekeit és szükségleteit magas színvonalon szolgáló területi államigazgatás koncepciója valósult meg.  Az átalakítás keretében 2011. január 1-jétől kezdték meg működésüket a fővárosi és megyei kormányhivatalok, melyek 2012. január 1. óta – többek között - a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét is ellátják.  Következő mérföldkőként 2013. január 1-jével 175 járási és 23 fővárosi kerületi hivatal került felállításra. Az ügyfelek szempontjából legjelentősebb változás azonban az integrált egyablakos ügyintézési rendszert megvalósító kormányablakok létrehozása.  Az egységes arculattal rendelkező, magas színvonalú és korszerű ügyfélkiszolgálást biztosító kormányablakok kiemelt feladata, hogy a lehető legtöbb államigazgatási ügyben teljes körű tájékoztatást nyújtsanak az ügyfelek részére, a kérelmeket befogadják, illetve az ügyeiket elintézzék.

A közigazgatás átalakítása alapvető változásokat hozott a helyi önkormányzati rendszerben is, és helyi szinten kulcsfontosságú szerepet tölt be a járási hivatalok és önkormányzatok partnerségre épülő együttműködése.

Az együttműködésben kiindulási alapként szolgálhat az önkormányzati és járási hivatalok közötti formális, szakmai kapcsolatrendszer. A járási hivatalok és a jegyzők államigazgatási feladatai között ugyanis vannak osztott hatáskörök, amelyekben egymásra figyelemmel, kölcsönösen együttműködve tudnak eljárni (például személyi adat- és lakcímnyilvántartással, építésüggyel, szociális és természetbeli ellátásokkal kapcsolatos ügyek). Megkönnyíti az együttműködést az ingó és ingatlan vagyonelemek közös használata, hiszen a járási hivatalok, kirendeltségek többségének működése, valamint a járási ügysegédi feladatellátás önkormányzati helyiségekben történik. Szintén működő gyakorlat a járási hivatalvezető részvétele a székhely önkormányzat testületi ülésein.

Az önkormányzati, kormányzati és érdekképviseleti szereplőket tömörítő MaNorKa projekt Járási Munkacsoportja keretében norvégiai jó gyakorlatok megismerésén és a hazai érdekeltek közötti együttműködésen keresztül elérni kívánt cél az önkormányzati és járási hivatalok közötti formális és informális együttműködés területeinek bővítése.

A KIM elérni kívánt céljai a projektben:

      A járási hivatalok jelentsenek információs csatornát az önkormányzatok számára;

      A járási hivatalok az önkormányzatok jelzése alapján képesek legyenek a jogszabályok végrehajtásával kapcsolatos javaslatokat becsatornázni a jogalkotási, döntéshozatali eljárásokba;

      A járási ügysegédi rendszer fejlesztése gyakorlatban felmerült igények figyelembevételével. 

A KIM fenti célok eléréséhez alábbi projekttevékenységekkel járul hozzá:

      Szavazati joggal rendelkező tagként részvétel a Menedzsment Bizottságban, és Járási Munkacsoportban, megfigyelőként az Értékelő Csoportban;

      a Járási Munkacsoportot vezető MKKSZ- szel és a munkacsoport többi partnerével szoros együttműködésben a gyakorlati problémák feltárását célzó workshop szervezése 19 megyében;

      közreműködés a kormányhivatalok munkatársai és gyakorló önkormányzati szakemberek közül kiválasztandó trénerek toborzásában, akik a járási hivatalok és az önkormányzati hivatalok vezetői, dolgozói számára tartanak képzéseket a hivatalok közti együttműködés kereteiről;

      hozzájárulás a kétnapos tréninganyag kidolgozásához, melyet 100 járásban a járási hivatalok és az önkormányzatok vezetői és munkatársai részvételével végre is hajtanak.