Projektgazda: Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ)

Projektgazda: Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ)

Dr. Zongor Gábor projektvezető, a TÖOSZ főtitkára

BEMUTATKOZÁS        

Törvényi háttér

A magyar törvényi szabályozás a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának megfelelően mind az alkotmányban, mind az önkormányzati törvényben rögzíti az önkormányzati jogok védelmére, valamint az önkormányzatok érdekképviseleti szervezeteinek létrehozatalára vonatkozó lényeges előírásokat. Már 1991. tavaszára kialakult a jelenlegi önkormányzati érdekvédelmi struktúra, amelynek keretében hét országos érdekképviseleti szövetség működik Magyarországon.

A TÖOSZ alapítása

Az egyes szövetségek közül elsőként 1989. márciusában – még a Tanácsi Önkormányzatok Országos Szövetsége néven – alakult meg Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ), lényegében azzal a céllal, hogy segítse a települési autonómia kibontakozását, közreműködjön egy önkormányzat-barát társadalmi, gazdasági, jogi környezet létrehozásában. Az alapításkori létszám: 152 település.

A szervezet működése

A TÖOSZ a helyi önkormányzati érdekek és jogok kollektív képviseletére, védelmére, azok érvényesülésének előmozdítására a települési önkormányzatok által létrehozott országos érdekképviseleti szerv, amely a küldöttgyűlés által megállapított alapszabálynak megfelelően, alkotmányos keretek között működik.

A Szövetség munkájában több mint 1700 település önkormányzata vesz részt. ATÖOSZ-tag településeken él az ország lakosságának többsége.

ATÖOSZtagjai csak helyi (települési, vagy megyei) önkormányzatok és érdekképviseleti szervei lehetnek. Az alapszabály természetes személyek tagságát, úgyszintén a pártoló tagság intézményét nem ismeri.

A települési önkormányzatokon túlmenően a Szövetség tagjai lehetnek térségi önkormányzati érdekképviseleti szervek, valamint megyei önkormányzatok közgyűlései is. Jelenleg hat önkormányzati érdekképviseleti szervezet (Bakonyi Önkormányzatok Szövetsége, Budapesti Külső Kerületek Szövetsége, Dunamenti és Mezőföldi Önkormányzatok Szövetsége, Önkormányzatok Mátrai Szövetsége és a Pápakörnyéki Községi Önkormányzatok Szövetsége, Szuhavölgyi Bányászlakta Települések Önkormányzati Szövetsége), valamint nyolc megye (Baranya, Békés, Csongrád, Fejér, Heves, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala) tagja a szövetségnek.

ATÖOSZ- t más önkormányzati érdekképviseletektől nemcsak az különbözteti meg, hogy a legrégebbi és a legnagyobb taglétszámú, de az is, hogy valamennyi önkormányzati típust (község, nagyközség, város, megyei jogú város, főváros és megye) magába foglalja. A politikai pártokkal párbeszéd folytatására törekszik, de azoktól függetlenül fejti ki szakmai tevékenységét. ATÖOSZ- tag önkormányzatokat a Szövetség szerveiben általában polgármesterek (ritkábban képviselő-testületi tagok vagy jegyzők) képviselik, akik között szinte minden az önkormányzati választásokon indult politikai párt vagy más társadalmi szerveződés képviselője megtalálható.

A TÖOSZ szervei

A TÖOSZ legfőbb döntéshozó szerve a küldöttgyűlés. A küldöttgyűlést szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal össze kell hívni.

Két küldöttgyűlés közötti időszakban a TÖOSZ legfőbb testületi, irányító és döntéshozó szerve az elnökség. Az elnökség megbízása az önkormányzati választásokat követően az új elnökség megválasztásáig tart.

Az elnökből és 4 tagból álló felügyelő bizottság feladata, hogy őrködjön aTÖOSZ és szervei alapszabályszerű működése, a pénzügyi gazdálkodás rendjének megtartása felett.

A küldöttgyűlés egyes önkormányzati szakfeladatok figyelemmel kísérésére és képviseletére – lehetőleg – a küldöttek köréből tanácsnokokat választ. A tanácsnokok a tevékenységükről a küldöttgyűlésnek tartoznak beszámolni.

A szövetség tisztségviselői: az elnök, a társelnökök, a felügyelő bizottság elnöke és a főtitkár. A küldöttgyűlés legalább két társelnököt választ. Amennyiben a Főváros Közgyűlését aTÖOSZ- ban a főpolgármester képviseli, társelnökként a szövetség tisztségviselője.

A kamarát az azonos önkormányzati típushoz tartozó önkormányzatok hozhatják létre. Településtípusonként 1-1 kamara létesíthető.

A szövetségben 2002 márciusára valamennyi megyében megalakultak a tagozatok, így az országos szintű érdekképviseletnek megteremtődtek a megyei szerveződései is. 2003. márciusában megalakult, a nemek közötti esélyegyenlőség megteremtése céljából TÖOSZ polgármesternői tagozata.

A TÖOSZ titkárságának feladta, hogy a szövetség szerveinek döntéseit előkészítse, azokat végrehajtsa, illetőleg a végrehajtást megszervezze, a tagok véleményeit, javaslatait megismerje és feldogozza, az illetékes szervekhez továbbítsa, a más szervektől érkező információt a tagokhoz eljuttassa.

A TÖOSZ feladatai különösen:

• az érdekfeltárás, érdekegyeztetés, érdekközvetítés, érdekvédelem, érdekképviselet,
• az önkormányzati működés fejlesztésének elősegítése
• az önkormányzati vagyon gyarapításának és eredményes működtetésének elősegítése
• az önkormányzatok együttműködésének szakmai, szervezeti támogatása
• az országgyűlési költségvetési döntésekkel kapcsolatos egyeztetések lefolytatása
• a jogszabályok és más állami döntések tervezeteinek véleményezése
• a felterjesztési jog gyakorlása
• jószolgálati feladatok ellátása a tagok között felmerült vitákban
• részvétel a nemzetközi önkormányzati együttműködésben, a tagság nemzetközi kapcsolatainak segítése
• szolgáltatások szervezése
• konzultatív, érdekfeltáró és koordinációs fórumok működtetése a tagság számára
• az információáramlás és kapcsolattartás elősegítése a tagok között
• a tagokat ért jogsérelem esetén érdekvédelmük segítése
• a hatalomgyakorlás társadalmi ellenőrzésének előmozdítása.

Kiemelt eredmények

A TÖOSZ

Meghatározó szereplője lett a törvény-előkészítésnek, megalakulása óta több száz jogszabályt véleményezett, számos esetben kezdeményezte az önkormányzatok érdekeit érintő törvények megalkotását, módosítását. Az önkormányzati érdekek másként el nem hárítható sérelme esetén bíróságok, illetőleg az Alkotmánybíróság fellépését is igényelte.

Eredményeket elsősorban az önkormányzati vagyon védelmében, visszavételében, növelésében ért el. ATÖOSZ- nak jelentős szerepe volt abban, hogy az önkormányzatok gázközmű-járandóságát törvény állapította meg, hogy a jogszabályalkotás folyamatában a törvény a javukra formálódott, s hogy ez a törvény az 1993. augusztus 3-a utáni gázberuházók kártalanításának követelményét is tartalmazza.

Kiterjedt nemzetközi kapcsolatai és egyre erősödő hazai politikai befolyása eredményeként támogatja, hogy a magyarországi települések önkormányzatai európai uniós és nemzeti pénzügyi támogatásokhoz jutva, saját stratégiájuk figyelembevételével a helyi lakosságnak az európai színvonalhoz közelítő minőségű szolgáltatásokat nyújtsanak.

Elérte, hogy a települések választott – főállású és tiszteletdíjas – vezetői felelősségükhöz és munkájukhoz mérten arányosabb jogokban, méltányosabb megbecsülésben, s hogy a több ciklust szolgáló polgármesterek korkedvezményes nyugdíjazásban részesüljenek.

A TÖOSZ megjelenési fórumai

A TÖOSZ1991 óta havonta jelenteti meg az ÖNkormányzat című újságot, amit valamennyi megyei és települési önkormányzat megkap. A TÖOSZ folyóiratában csakis olyan fizetett hirdetések jelenhetnek meg – az egyes rovatokban, illetve a rovatok között –, amelyek megrendelői a helyi önkormányzatoknak a maguk jól felfogott érdekében segíteni szándékoznak, s legalábbis bővítik az önkormányzatoknak szánt szolgáltatások, eszközök kínálatát. A TÖOSZ- tag települések tájékoztatására „Hírlevél” készül. 2005. decembere óta elektronikuson úton kibocsátásra kerül az „e-hírlevél„ Ezekben a hírlevelekben a legfontosabb eseményekről, rendezvényekről, szakmai-jogszabályi változásokról tájékoztatjuk tagjainkat.

Internetes honlapunk www.toosz.hu szintén naprakész információkat tartalmaz, friss híreinket leggyorsabban ily módon tudjuk eljuttatni az önkormányzatokhoz. ATÖOSZ honlap információ gazdagságát növeli, hogy integrálja a Helyi Önkormányzatok Információs Hálózata (LOGIN) által nyújtott információkat is.

A TÖOSZ1990. november 1-je óta működteti az „Önkormányzati Forró-Drót” tanácsadó szolgálatot, amely a Szövetség tagjai számára ingyenes. A tanácsadás célja az, hogy rendszeres információt, szakmai tanácsot adjunk a települési önkormányzatok hozzánk forduló tisztségviselői (polgármesterek, alpolgármesterek, jegyzők, körjegyzők), a képviselő-testület tagjai, a polgármesteri hivatalok alkalmazottai, az intézmények vezetői részére. Rendszeresen megjelenő „Forró-Drót” füzeteinkben pedig közreadjuk azokat a kérdéseket és az azokra adott válaszokat, amelyek mások számára is hasznosak, tanulságosak lehetnek.

Az önkormányzatok mindennapi munkáját segíti a TÖOSZ Módszertani Füzete, a„Jótár” elnevezésű kiadvány-sorozat. E kiadványunk szakmai szempontból kiemelt témák feldolgozásával nyújt segítséget a mindennapi munkához, és tapasztalataink szerint  hasznos útmutatókkal, és ötletekkel járul hozzá a feladatok minél magasabb szintű ellátásához.

TÖOSZ projektek

“Önkormányzati kapacitás-építési program norvég tapasztalatok alapján 2009-2010” című projekt az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus támogatásával:

A projekt kezdési időpontja: 2009. április 30. Tervezett befejezés: 2010. december 31.

Projektgazda: a TÖOSZ, Projekt-partnerek: Norvég Helyi és Regionális Önkormányzatok Szövetsége (KS), Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Kara

A projekt céljai: hatékonyabb és átláthatóbb önkormányzatok által nyújtott közszolgáltatások; önkormányzati fejlesztések ösztönzése; helyi demokrácia erősítése; esélyegyenlőség megvalósítása az önkormányzatoknál a nők és férfiak között a foglalkoztatás terén. Helyi önkormányzatok kapacitás-építési rendszerének kiépítése, amely elősegíti a menedzsment-szemlélet fejlődését és a szakmai felkészültségét erősíti. Hosszútávra kialakított és fenntartható polgármester-képzés: Polgármester Akadémia működtetése.

Tevékenységek: 1. Polgármester Akadémia kiépítése – képzési program kialakítása, képzés 2. Workshopok a legjobb gyakorlatokról és tapasztalatokról az önkormányzatok között négy területen: oktatás, szociális ügyek, egészségügy és környezetvédelem 3. Képviselő-testületek tréningje

Outputok, eredmények: a Polgármester Akadémia kiépítése – 2010. júliusában a kísérleti évfolyam nagy sikerrel zárult: 62 polgármester szerzett oklevelet. Az Akadémiát hosszútávon a TÖOSZ és a Corvinus Egyetem működteti, norvég módszerek alapján, szoros szakmai együttműködésse. Norvég tapasztalatok alapján kialakítottuk és hosszútávon működtetjük az önkormányzati bench-learning módszerét a közszolgáltatások fejlesztése érdekében, kísérleti jelleggel 4 területen (oktatás, szociális ügyek, egészségügy, környezetvédelem-energetika) 64 önkormányzati vezető közreműködésével, ez összesen 16 workshop szerveztünk. A Képviselők Képzése programban a helyi képviselő-testületek tréningjét alakítjuk ki (választások után 2 napos, helyi szintű folyamatorientált tréning, aztán évente 1-1 nap) Magyarországon, a norvég rendszer adoptálásával. A közelmúltban kiképeztünk 40 trénert, velük a módszert minimum 20 önkormányzattal teszteljük, ami kb. 200 helyi képviselő képzésen való részvételét jelenti.

2008 óta működteti a TÖOSZ Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok programját – Példát átadó gyakorlatok pályázatát. Ennek keretében minden évben pályázatot hirdetünk az önkormányzatok körében a jó gyakorlatok feltérképezésére, terjesztésére. A program célja az önkormányzatok egymástól való tanulásra való ösztönzése, szakmai tapasztalatcseréjük támogatása. Az Irányító Bizottság tagjai a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, a Magyar Faluszövetség, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, az Önkormányzati Minisztérium, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, az Európa Tanács Helyi és Regionális Demokrácia Szakértői Központja, és a Budapesti Nyílt Társadalom Intézet Alapítvány (OSI) delegáltjai. A program fontos eleme, hogy szakértők vizsgálják és elemzik az önkormányzatoktól érkező pályázatokat, majd egy konferencia keretében a pályázók prezentálják tevékenységüket. A kiválasztott jó gyakorlatokat helyi rendezvények keretében más önkormányzatok képviselői „élőben” is megtekinthetik. Az Európa Tanács által kidolgozott módszer alapfeltétele a fenntarthatóság, hatékonyság és hatásosság valamint az is, hogy átadható és másutt is adaptálható legyen az adott tevékenység. Az NFÜ minden évben különdíjat adott az európai uniós forrásból megvalósított legjobb önkormányzati gyakorlat gazdájának. A roma integráció mellett 2010-ben a lakóhelyhez kötődés erősítése és a helyi önkormányzati kommunikáció témában várunk pályázatokat az önkormányzatoktól. 2010-ben a 2009-es pályázati szakasz záró-konferenciáján „A Roma integráció a társadalmi kohézió erősítésére” kategóriában Mohács település nyerte el az első díjat "Az általános iskolai szegregáció megállításának stratégiája" című pályázatával. Az NFÜ különdíját kapta ebben a kategóriában Budapest XIII. kerület "Mi leszek ha nagy leszek, közösen együtt a mi XIII. kerületi tanodánkért" című pályázata érdemeként.

Országos Területfejlesztési Hivatal és aTÖOSZ közötti együttműködési megállapodás célja, hogy elősegítse a területfejlesztési és rendezési, idegenforgalmi, építésügyi és lakásügyi feladatoknak az önkormányzatok részére való megismertetését és azok végrehajtásában való részvételét.

Nemzeti Fejlesztési Hivatal (korábban MEH Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatala) és Szövetségünk között létrejött megállapodás legfőbb célja a nemzeti és regionális operatív programok elemeinek hasznosítása az NFT kidolgozásában, valamint az EU támogatási lehetőségek maximális kihasználása.

Magyar Fejlesztési Bank és a TÖOSZ közötti együttműködési megállapodás keretében lehetőség nyílik arra, hogy az állami és uniós támogatási rendszerről, az államilag támogatott kedvezményes hitelezés feltételeiről és egyéb pénzügyi fejlesztési lehetőségekről az önkormányzatok folyamatos és rendszeres tájékoztatást kapjanak.

A TÖOSZa Humánerőforrás Operatív Program keretében elnyert pályázat révén közreműködik a közigazgatási felsőoktatás szerkezeti és tartalmi fejlesztésében, a felsőfokú közigazgatási szakemberképzés szerkezeti és tartalmi megújításában, a felsőfokú végzettségűek gyakorlatorientált alap- át, és továbbképzésében a megújuló közszolgálat igényei szerint.

Nemzetközi kapcsolatok

1             1989 decemberében megfigyelői státuszt kapott az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa (CLRAE) jogelődjében, majd képviselői a magyar önkormányzatok kongresszusi delegációjának tagjaiként tevékenykednek.

2             1990 márciusa óta kapcsolatban van a Nemzetközi Önkormányzati Szövetséggel (IULA),1999-ben pedig teljes jogú tagként felvették a IULA európai kontinentális szervezetébe, az Európai Települések és Régiók Tanácsába (CEMR).

3             A TÖOSZ tevékenyen részt vett az Európai Unió tagjelölt országai önkormányzatainak az uniós tagságra való felkészülését elősegítő CEEC-LOGON nemzetközi önkormányzati hálózat program megvalósításában.

4             Eredményeket sikerült elérni az Európai Unió Régiók Bizottságával való munkakapcsolatban is, a Régiók Bizottságának 12 tagja közül, 2-öt delegált a TÖOSZ.

5             Az említett multilaterális nemzetközi önkormányzati együttműködések

részeseként és külföldi – így különösen osztrák, német, francia, finn, olasz, szlovák, svájci, lengyel, görög, cseh, román, brit, szerb, ukrán, lett stb. - nemzeti önkormányzati szövetségekkel megvalósított kétoldalú munkakapcsolatok felhasználásával is törekedett aTÖOSZ a tagönkormányzatok európai integrációs felkészülésének előmozdítására.

6.            További, jelenlegi, nemzetközi projektjeink: a TÖOSZa magyarországi partnere a Helyi Önkormányzatok Információs Hálózatának (LOGIN), képviselője van a CEMR női választott képviselőinek testületében és ily módon részt vállal e testület programjaiban, projektjeiben, képviseli a magyar önkormányzatok érdekeit a CEMR testvérvárosi szekciójában. A TÖOSZ rendelkezik taggal a COPPEM mediterrán együttműködésben. A TÖOSZ partner az Osztrák Községszövetség által vezetett, Nemzetközi Településhálózat (ICNW) elnevezésű Interreg III/C programban, és a cseh Vsetin város által vezetett C2ENET III/ B programban.

Önkormányzati érdekvédelmi szervezetek együttműködése

A többi szövetség (megalakulásuk sorrendjében) a Magyar Faluszövetség (MF/1989), a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ/1990), a Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége (KÖOÉSZ/1990), a Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége (KÖSZ/1990), a Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ/1990), a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége (MÖOSZ/1991).

A hét szövetségből öt önkormányzati típus szerint szerveződött. Közülük az MJVSZ és a MÖOSZ tagsága teljes körül. A MÖSZ a TÖOSZ – hoz hasonlóan az összes település típust tömöríti.  Az önkormányzati törvény kötelezi a központi kormányzatot arra, hogy az önkormányzatokat érintő kérdésekben a hét önkormányzati szövetséggel konzultáljon, ennek megfelelően a jelentősebb kérdésekben a hét önkormányzati követség közös határozatok meghozatalára törekszik, és egyes területeken együttműködési szerződést is köt egymással.

Alapfilozófia

A TÖOSZalapfilozófiája döntően abban tér el más érdekszövetségekétől, hogy a hangsúlyt az önkormányzatok általános, közös érdekképviseletére helyezi és csak ezekre alapozva, tartja reálisan érvényesíthetőnek az egyes önkormányzatok vagy önkormányzat-típusok (község, város, nagyváros, megye) érdekeit. Számol azonban azzal is, hogy az egyes önkormányzat-típusok érdekei adott ügy kapcsán eltérhetnek egymástól, így a Szövetség egységes szervezetén belül önálló jogi személyként működhetnek a községi, városi, és megyei kamarák. ATÖOSZ érdekképviseleti munkáját a vezető testületeken túl a megyei tagozatok, a szakterületeket gondozó tanácsnokok és a polgármesternői tagozat, valamint közigazgatási szakmai szekció segítik.

ATÖOSZönálló, önfenntartó szervezet, amelynek tagja lehet minden olyan önkormányzat, amely az önkéntesség, a tagok jogegyenlősége, a szolidaritás, a konszenzusra való törekvés, a közös teherviselés, a jövőre orientáltság, a szakszerűségre való törekvés, a jó értelemben vett pragmatizmus, a szövetségi tevékenység és a szövetségi tevékenység pártsemlegességnek tiszteletben tartása mellett a fent megjelölt célok elérése érdekében az alapszabályban részletezett demokratikus módon kíván együttműködni.