A falvak érdekvédelme-MFSZ munkacsomagja

A Norvég-Magyar önkormányzati együttműködés MANORKA kapacitásépítési programjának keretében a mintegy 300 lelkes ruszin nemzetiségű falu polgármesteri hivatalának tanácskozótermében összegyűlt polgármestereket, jegyzőket és helybéli érdeklődőket Köteles László polgármester köszöntötte. Büszkeséggel említette, hogy a Magyarországi Falumegújítási Verseny tavalyi győzteseként alig két hete járt náluk a nemzetközi zsűri, hogy az európai versenyhez elvégezze helyszíni bírálatát. A kis falu több területen is úttörő szerepet vállalt, elég a Nemzeti Zarándoklatot, a Zempléni Településszövetséget, a Világ Királynője Engesztelő Mozgalmat, vagy a kisposták és kisiskolák megmentésének országos akcióját említeni.

Szabó Gellért röviden ismertette a MANORKA Projekt fontosabb ismérveit, majd felkérte Csikász Gábort, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat megyebeli, és Baracsi Endrét, az MNVH Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei referensét előadásának megtartására.

A meghívóban szereplő kérdőjelekkel kapcsolatban az a nézet fogalmazódott meg, hogy valószínűleg leszakadó és felzárkózó falvak egyaránt lesznek a jövőben is, amit a pályázható források és a helyi aktivitás, illetve önerő megléte/hiánya fordít majd egyik, vagy másik irányba.

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) forráselosztása, illetve annak legutóbbi módosítása az 1298/2014. (V.5.) kormányhatározattal ugyan nem von el előirányzatot a falvak fejlesztésétől, ám a megyei jogú városok jelentős forrásnövelése (220 Mrd-ról 364,6 Mrd-ra) mégis alapjaiban teszi kérdésessé az Unió fejlesztéspolitikáján belül a területi fejlettségbeli különbségek kiegyenlítését célzó alapelv hazai érvényesülését. Az előző ciklus 71 Mrd-os Leader forrásával szemben a közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD) 44 Mrd-os keretének lehetősége is távol áll attól, hogy ez reménységgel töltse el a falufejlesztőket. Semmi jel nem utal egyelőre arra, hogy változna az eddigi nagyvárosközpontú hazai fejlesztéspolitika.

Elhangzott felvetések:

• A következő fejlesztési ciklusban az ÁFA is támogatható költségrész lesz.
• Több sikeres egyéni és térségi kezdeményezés a környéken: Bükk-MAK Leader HACS 1 falu–1 MW programja megújuló energiára, Hernádszentandrás – Bioszentandrás, Hejőkeresztúri Modell az általános iskolai oktatásban. Ezek fontos, mégis sziget-szerű jelenségek.
• Ezen a vidéken különösen érzékelhető, hogy a falvak a saját területükön lévő természeti erőforrásokat nem használhatják (állami földek, erdők), ezért a kárba vesző, nem hasznosuló értékek kiaknázására programot kell kidolgozni (ingyen tűzifajuttatás helyett közfoglalkoztatás az erdőkben). Legyen lehetősége az önkormányzatnak bebizonyítani a hatékonyságot, most ugyanis a több ezer hektáros erdészetek alig fizetnek adót, az érintett települések pedig béklyóba vannak verve.
• Ki nem mondott „migrációs” stratégia lenne a vidéki népesség inkább nagyvárosokba, mint külföldre terelése? A miskolci példa az elköltözők támogatására, ennek ellenkezőjét mutatja.
• A járás lehet majd az a térség, ami önálló fejlesztési egység lehet.
• Komoly aggodalom, hogy a TOP-on belül a megyei forrásból sem jut a falvakba.
• Szinte biztosra mondható, hogy nem lesz „multifund” (többforrású) pályázásra lehetőség.
• Átalakulóban a turizmus is a 2-3 éjszakás, teljes kikapcsolódást nyújtó természetközeli helyek felé, mégis irdatlan pénzeket ölnek nagyvárosi luxusszállodák építésébe.

Az elhangzott előadások letölthetőek innen: http://www.manorka.net/hu/eredmenyek/letoeltheto-dokumentumok-kiadvanyok/

Képek megtekinthetők itt: http://www.manorka.net/gallery/2014-05-28-Komloska/92/

Komlóska, 2014. május 28.                                                  Magyar Faluszövetség