A falvak érdekvédelme-MFSZ munkacsomagja

A MANORKA kapacitásépítési programjának keretében a 700 lelkes falu Művelődési Házában összegyűlt polgármestereket, önkormányzati képviselőket és helyi érdeklődőket Tóth Géza polgármester köszöntötte, majd röviden bemutatta a települést. Elmondta, hogy Kompolt gesztorságával ketten hozták létre a közös hivatalt, amit saját véleménye szerint harmonikus együttműködésben tartanak fenn. Ez az összefogás az intézmények (iskola, óvoda egészségügyi szolgáltatások) fenntartásában is jelentkezik, biztonságossá téve a közszolgáltatásokat.

A falu még a 70-es évek elején is közel 1300 lakost számlált, nagyobb arányú népességfogyás a 80-as évektől indult, melynek oka elsősorban a helyi Tsz megszűnése volt. Munkahely helyben most is alig akad, iparűzési adóbevételük csekély. Az elöregedés jellemző, a 65 év felettiek száma 200 fő.

Szabó Gellért ismertette a MANORKA Projekt fontosabb ismérveit.

Elmondta, hogy 15. alkalommal kerül sor megyei önkormányzati fórum megrendezésére, melynek témája ezúttal az a záró tanulmány, amely a MANORKA projektben a Faluszövetség által koordinált témakör összefoglalását célozza. A Tanulmány elkészítésére a Hétfa Kutatóintézet és Elemző Központ kapott megbízást, melynek képviselőit külön köszöntötte. A tanulmány tartalmával kapcsolatban megjegyezte, hogy nem csupán a megyei fórumokon elhangzottak egybeszerkesztése a cél, hanem a projektelem meghatározásából is fakadóan a hazai helyzetkép aktuális állapotából kiindulva a falvak hatékonysági hálózatépítésének komplex lehetőségeit szeretnék elemezni, feltárni.

A tanulmány előzeteseként kiadott vitairatot, sőt az egyik polgármester kolléga megjegyzéseit is az általa kezelt címlistán szétküldte, ennek ellenére a résztvevők száma és a visszajelzések alapján is elgondolkodtató a gyér érdeklődés.

A Hétfa Elemző Központ képviseletében jelen lévő dr. Csite András ügyvezető és munkatársa Zsár Virág ezután részletesen bemutatta a vitairatban foglaltakat, majd a jelenlévő településvezetők ezzel kapcsolatosan nyilvánítottak véleményt, tettek kiegészítéseket.

Ezek lényege egyebek között az alábbiakban foglalható össze:

• Kétségtelen, hogy a legutóbbi közigazgatási átszervezés kapcsán végrehajtott hatáskör-átrendezés, vagyis korábban helyinek minősülő ügyek központi feladatellátásba vonása jelentősen csökkentette a kistelepülések szerepének súlyát. A folyamat megállítása kívánatos.
  
  
• A falvak helyi közszolgáltatások és közigazgatás ellátásában játszott súlyának csökkenése a helyi identitás további romlását vonhatja magával már rövidtávon, amit lényegesen erősít a fejlesztéspolitika túlzottan nagyváros-centrikus forráselosztása.
  
  
• A falvak létének az Ország szempontjából tekintett fontossága a jelenlegi kormányzati intézkedések és a következtethető jövőkép tekintetében ellentmondásos. Egyrészt a működés terén a feladatellátásban a forráskivonás, és gazdaságossági érvekkel alátámasztott körzetesítés, másrészt az uniós pénzek nagyobb részének gazdaságfejlesztésre történő fordítása, ami akár a vidék fejlődését is eredményezhetné. Félő azonban, hogy a térségek jelentős különbségeket mutató fejlettségi szintje humán erőforrásban, infrastruktúrában és gazdaságszerkezetben csak növeli a nagyvárosok elszívó hatását úgy a munkalehetőségek, mint a lakhatás helyszínének megválasztásában.
• A hatáskörök és fejlesztési források érdemi decentralizálása a megyei szint megerősítésével lényegesen ellensúlyozná a mostani kiszolgáltatottság-érzést, újrarajzolhatná a jövőképet amennyiben valós esélyt kapnának a megyét alkotó települési közösségek a közszolgáltatások megszervezésében és fejlesztési céljaik megfogalmazásában, valamint a forráselosztásban.
• Egyelőre fellengzősnek tűnik a falvak hatékonysági hálózatának kiépítése, mint célkitűzés, előbb a falvakon élők helyben maradási feltételeit kell biztosítani.
• A Kormány és az országos önkormányzati érdekszövetségek közötti új együttműködési megállapodás a kistelepülések számára előnyös lehet, ám az ebben rejlő lehetőségek kiaknázása az eddiginél lényegesen szorosabb együttműködést kíván az önkormányzatok részéről.
• A tanulmány tervezetét az Elnökség hagyja jóvá, előzetes véleményezésre azonban minden tagtelepülésnek lehetősége lesz.

Nagyút, 2015. október 2.                                      Magyar Faluszövetség