Önkormányzati szövetségek kapacitásépítése (5-ös munkacsomag)

 Az ülés első napja az Értékelő Csoport és Esélyegyenlőségi Munkacsoport ülésével kezdődött, majd Dr. Zongor Gábor a TÖOSZ főtitkára, a MANORKA projektvezetője számolt be a 2015. május 18. óta eltelt időszakról. Beszélt az ÖNET tanulmányútról, az ÖNET eredményeiről, járási eredményekről, az Esélyegyenlőségi Munkacsoport tevékenységeiről és a Képviselők Képzésének eredményeiről is. 

Ezt követően dr. Sütő László, a Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége alelnöke, Marcali polgármestere tartott előadást, melyben az eddig lezajlott workshopokról beszélt, valamint jó példákat mutatott be a KÖOÉSZ által a MANORKA projektben vállalt témakörben - Az idősellátás helyzete Magyarországon önkormányzati szemmel - című prezentációjában.

Elmondta, hogy az időskorúak ellátása napjainkban komoly probléma, a helyzet a települések lakosságszámának csökkentésével egyre súlyosabb lesz. Közel 500 000 20-30 közötti fiatal hagyta el az országot. Míg a múltban a többgenerációs együttélés gyakori volt, ma a kistelepülésen nagyon magas az idősek száma. A KÖOÉSZ alelnöke beszámolt: a workshopok során kiderült, hogy nagyon komoly dilemma, hogy melyik szolgáltatás hasznosabb; az otthoni ellátás és a bentlakásos szisztéma, vagy ennek a kettőnek az ötvözete. A bentlakásos megoldás inkább a járási székhelyeken, nagyobb községeken oldható meg az infrastruktúra igény miatt. Így a házi gondozás nagyon komoly szerepet kap. Napjainkban 9 gondozottat kell a feladatfinanszírozás szerint egy gondozónak ellátni, ez magatehetetlen emberek esetében nagyon magas szám – hangsúlyozta Marcali polgármestere. Ez a feladatfinanszírozási mutató nem reális. A tényleges gondot csak úgy lehet így orvosolni, ahol rendelkezésre áll megfelelő kiegészítő forrás az önkormányzat részéről – tette hozzá.

Sütő László ismertette: megoldásként a bentlakásos otthonok erősítését látja. Ma túl sok a profitorientált ilyen intézmény, amely a községek számára nem megoldás, véleménye szerint szükség lenne a szociális megoldásokon alapuló önkormányzati fenntartású otthonokra. A norvég rendszert pontosan ezért szeretnék tanulmányozni, miként kell a többféle támogatási módot ötvözni, illetve miként lehet a civileket bevonni az ellátásba – mondta Sütő László.

A norvég idősügyi helyzetről tartott bemutató előadást továbbá Elita Cakule, a Norvég Helyi és Regionális Önkormányzatok Szövetsége, KS Nemzetközi Osztály vezetője.

Elita Cakule kiemelte, hogy az intézményi ellátás nagyon drága Norvégiában, ezért az otthoni ellátást kell biztonságossá tenni ahhoz, hogy minél többet maradhassanak otthon. Az úgynevezett „Senior” lakások kialakítása gyakori a norvég rendszerben. Ezek olyan apartmant-házak, ahol közösen szervezik meg az életüket az ott lakók, az önkormányzatok és a civil szervezetek segítségével – mondta Elita Cakule.

Az idősellátás magyarországi állami vonatkozásait ismertette Hulák Zsuzsanna az Emberi Erőforrások Minisztériuma főosztályvezetője, majd a délután folyamán Pergő Margit a TÖOSZ társelnöke, Berhida város polgármestere számolt be az esélyegyenlőségi munkacsoport norvégiai delegációjának vezetőjeként a szeptemberi tanulmányút tapasztalatairól.

A delegáció tagjai megtekintettek egy norvég óvodát. Ennek kapcsán Pergő Margit a következőket emelte ki: láthatóan életre nevelik a gyerekeket az óvodákban, sokkal nagyobb szabadsága, önállósága van a gyermekeknek. Az esélyegyenlőség megmutatkozik a közéleti szereplők nemek szerinti összetételében is.  A miniszterek majdnem ötven százaléka nő.  Az első miniszterelnöknőnek volt az először 50%-os arányú a miniszteri apparátusa, azóta ezt az arányt nem kérdőjelezik meg a norvégok – mondta.

Ezt követően a munka és magánélet egyensúlyáról, annak norvég önkormányzati vonatkozásairól tartott előadást Gunnbjorg Navik, a KS nemzetközi szakértője. A norvég önkormányzatok nagy létszámú munkaerőt foglalkoztatnak, ezért fontos arról gondoskodni, hogy új munkaerő kerüljön az önkormányzati szektorba is – emelte ki a szakértő. Hozzátette: az önkormányzatok által foglalkoztatottak 77 %-a nő, 23 %-a férfi. A nők és férfiak másfajta szektorokra koncentrálódnak. A nők többsége a szociális és oktatási területen dolgozik. A további 23 % -ot kitevő férfiak döntő többsége műszaki területen dolgozik. 

A magyar esélyegyenlőségi és felzárkóztatási politikákról és tevékenységekről adott tájékoztatást Langerné Victor Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériuma társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára. Langerné kiemelte, hogy komoly stratégiai tervezés előzi meg azokat a programokat, melyekből később helyi szintű akciók, tevékenységek megszületnek. A helyi esélyegyenlőségi tervek a nagy stratégiával összhangban kerülnek kialakításra. A egyenlő bánásmód stratégia kialakítása kényszer volt, már a felülvizsgálatnál tart sok esetben az önkormányzat – hangsúlyozta az államtitkár.

A gyerekek számára nagyon sok fejlesztést szerveznek, kistelepülések számára is, továbbá leszakadó települések számára egyaránt. A „Nő az esély” program kapcsán kiemelte, hogy kulcs a roma nők megszólítása. 1200 nő kapott képzést ebben a programban, 530 van most munkában. Fontos lépés a roma közösség megszólításában, melynek célja, hogy az érintettek a család ellátása mellett is vállalják a munkát. A nők és férfiak esélyegyenlőségének munkaerő-piaci és családügyi vonatkozásairól tartott előadást Fűrész Tünde, az Emberi Erőforrások Minisztériuma család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkára. Az első nap zárásaként dr. Kovács Róbert, a Helyi Obszervatórium ügyvezetője ismertette a női esélyegyenlőségi felmérés eredményeit.

 A projekttalálkozó második napján, szeptember 14-én elsőként a Szövetség Életen át Tartó Tanulásért képviselője a MANORKA projekt 7. munkacsomagjának - Szegénység elleni küzdelem az önkormányzatok képzésével - tevékenységeit ismertette, majd Fehér József, a Járási Munkacsoport vezetője, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) szakértője. Felhívta a figyelmet, hogy készül egy összefoglaló tanulmány, melynek véglegesítése jelenleg van folyamatban. Ezt meg kell ismertetni a trénerekkel, projektpartnerekkel, döntéshozókkal is.

Dr. Tímár István főosztályvezető-helyettes, a Miniszterelnökség részéről  a tárca szemszögéből számolt be a járási munkacsomag eredményeiről. Elmondta, hogy a tréningsorozat lehetőséget biztosított a konfliktusok átbeszélésére a járási és az önkormányzati hivatalok résztvevői részéről. A probléma típusok közül vannak olyanok, amelyek a helyszínen kezelhetők és vannak olyanok, amelyekkel kormányzati szinten kell foglalkozni - mondta. Hozzátette, hogy a vélemények becsatornázására lehetőséget kell biztosítani. Példaként említette, hogy a járási hivatalokhoz történő hatáskör áttelepítés kapcsán is voltak egyeztetések. Érdekes tapasztalat továbbá a kormányzat részéről, hogy azok az elképzelések, amelyeket fejlesztési oldalon fontosnak tartanak, azok megjelentek a tréningeken –tette hozzá.

Ezt követően Dr. Zongor Gábor, a TÖOSZ főtitkára önkormányzati szemszögből mutatta be a járási munkacsomag eredményeit. Hangsúlyozta, hogy önkormányzati szemszögből az összegző tanulmány nagyon fontos abból a szempontból, hogy melyek a fókuszpontok amelyben az önkormányzati érdekvédelem, a szakszervezet, valamint a kormányzat is megmondja, hogy miben kell előrelépni. Az állami és önkormányzati feladat ellátásnál hogyan lehet a partnerséget a rendszerbe beépíteni - ez egy nagyon lényeges dolog – húzta alá a főtitkár.A települési ügysegéd rendszernél el kell gondolkodni, hogyan lehetne az önkormányzati hivatalra építeni ezt a kérdést. A szereplők együttműködését ismerje fel a szabályozó is – mondta Zongor Gábor. Kiemelte: „el kell jutni oda, hogy a közösen kidolgozott eredményeket megfelelő módon tudjuk bevinni a jogalkotás rendszerébe”

A trénerek nézőpontjából felhalmozott tapasztalatokat Iványiné Szabó Andrea vezető tréner foglalta össze, aki konklúzióként kiemelte, hogy az együttműködést érintő nagyon pici lépésekből az állampolgárok tudnak majd profitálni. Hangsúlyozta, hogy az egész folyamatban a trénerek szakmai tudása és felkészültsége kiemelkedő volt. A beszámoló után kerekasztal beszélgetésre került sor a továbbfejlesztés lehetőségeiről, irányairól.

A találkozó zárásaként Boros Péterné, az MKKSZ főtitkára és Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke átadták a tréneri okleveleket a képzésben részt vállaló oktatók számára.