A falvak érdekvédelme-MFSZ munkacsomagja

A MANORKA kapacitásépítési programjának keretében a 700 lelkes falu Községházában összegyűlt polgármestereket, önkormányzati képviselőket és helyi érdeklődőket Szabó Ferenc polgármester köszöntötte. Elmondta, hogy Tiszajenő gesztorságával ketten hozták létre a közös hivatalt. Településüket körülöleli a Tisza, mintegy 14 km-es szakasza esik a település 2500 hektáros közigazgatási területére. A folyó áldás és átok egyszerre, ez utóbbinak azonban kedvező következménye is lehet. Esetükben a legutóbbi nagy árvíz a régi Községházán jelentős rombolást végzett, így teljesen újjá kellett építeni azt. Óvodával és alsó tagozatos általános iskolával rendelkeznek, a felsősök Tiszavárkonyba és Tiszajenőbe járnak. Kompátkelés ugyan lehetséges a Tiszán, mégis kicsi az átmenő forgalom, mivel falujuk zsáktelepülés.

Szabó Gellért ismertette a MANORKA Projekt fontosabb ismérveit. Elmondta, hogy a megyei önkormányzati fórumok keretében ezúttal az átalakítás alatt/előtt álló családsegítés és gyermekjóléti szolgálat településekre vonatkozó sürgető feladatainak áttekintése a téma. Az erről szóló törvényi szabályozás ugyan már július közepén megjelent, és a 2016. évi költségvetési törvény is tartalmaz fontos rendelkezéseket, a végrehajtási miniszteri rendeletnek azonban még csak a tervezetét tették közzé 5 nappal korábban. Az ellátás jelenlegi rendszerét pedig október 31-ig kell felülvizsgálnunk, igaz döntésre az új rendszer igényelte átszervezésekről még van egy hónapunk.

Ezek után köszöntötte az Emberi Erőforrások Minisztériuma gyermekjóléti referensét, Sikóné Bartos Edinát, és adta át a szót Neki.

Az előadó egyebek között az alábbiakat emelte ki (Az előadás letölthető innen):

• Családsegítés és gyermekjóléti szolgálat 2016. január 1-től csak integráltan, ugyanazon szolgáltató ellátásában működhet, a feladat kötelező, a hatáskör címzettje az önálló polgármesteri hivatalt fenntartó önkormányzat, illetve a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti önkormányzat, de ez utóbbi valamennyi tagtelepülésre kiterjedően.
• A járásszékhely település a fentieken túl még gyermekjóléti központot is köteles működtetni. Jelenleg 48 ilyen központ van, januártól 198 lesz, amitől az ellátás minőségi javulását várják.
• Az alapellátás továbbra is helyben lesz (információnyújtás, jelzőrendszer szervezése és működtetése, kríziskezelés, „klasszikus családgondozás”). A cél, hogy az egyéni gondozás mellett a csoportmunkára, preventív tevékenységekre több idő jusson, valamint közösségfejlesztés is történjen a településeken. A járásszékhelyhez kerülnek a hatósági feladatokhoz kapcsolódó tevékenységek és a nagyobb szakértelmet igénylő speciális szolgáltatások.
• A helyi szolgálat és a központ együttműködése a jövőben egy védelembe vétel esetében így zajlik: jelzést ad a Szolgálat a Központnak => esetmegbeszélés => esetkonferencia, melynek eredményeként, ha a Szolgálat javaslatot tesz a védelembe vételre, a Központ azt nem felülvizsgálva, legfeljebb kiegészítve köteles a hatóság részére továbbítani. Amennyiben a hatóság a védelembe vételt indokolatlannak tartja, visszautalja az ügyet a Szolgálathoz. Ha a hatóság a védelembe vétel mellett dönt, kijelöli a Központot, ahol az esetmenedzser irányításával kezdődik az esetmenedzselés, szükség szerint a Szolgálat és egyéb szakemberek bevonásával. Ennek során feladat-meghatározás történik, melynek felelőse a Központ, végrehajtója a Szolgálat és egyéb szakemberek. Az írásos intézkedési tervben foglalt feladatokból a Szolgálat csak azért felel, aminek elvégzését számára írta elő a Központ.
• Szociális diagnózis, szükségletfelmérés várhatóan 2017-től lesz kötelező, addig módszertani útmutatók állnak majd rendelkezésre, de ezzel kapcsolatban képzést is terveznek.
• Új, kötelező feladatként várható az óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység 2018. január 1-től. Szakemberek képzésére várhatóan 2016 elején EFOP keretében pályázati kiírás lesz. Az abban résztvevők előkészítik a teljes körű bevezetést, az óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység eszköztárának kialakításával, adaptálásával, modellezésével.
• A Központ esetmenedzsere a hozzá tartozó települési Szolgálatok munkatársaival kéthetente esetmegbeszéléseket tart.
• A jelzőrendszer négyszintű lesz: 1. a település, ahol a szolgálathoz tartozó több munkatárs (3-4 főtől) egyikét jelzőrendszeri felelősnek kell megjelölni. Feladatuk az éves szakmai tanácskozás megszervezése minden én január 31-ig, a gyermekvédelmi jelzőrendszeri intézkedési terv elkészítése minden év február 28-ig, évente legalább 6 alkalommal szakmaközi megbeszélés megtartása. 2. a Központ, ahol jelzőrendszeri tanácsadó működik a jelzőrendszeri felelősök munkájának koordinálására. 3. a Kormányhivatal, ahol a gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátor a megyére kiterjedően végzi szervező tevékenységét, de már szankcionálhat is, ha pl. települési szinten a jelzőrendszerbe tartozó szakemberek nem végzik megfelelően munkájukat (pl. sorozatosan nem vesznek részt a szakmaközi megbeszéléseken). 4. az NRSZH Módszertana, amely a kormányhivatalok beszámolóinak értékelését végzi és képzéseket szervez.
• A napokban megjelent vhr-tervezet egységes szabályozás, de külön végrehajtási rendeletekben (15/98. NM rendelet; 1/2000. SZCSM rendelet) kezeli a két területet.
• A szakirányú végzettség elismertségét kiterjesztették, hogy könnyebb legyen szakembert találni. Módszertani útmutatót készítenek, és igyekeznek egyszerűsíteni a dokumentációt.

Felmerült kérdésekre adott válaszok lényege:

• Kétségtelenül kényes kérdés egy család belső problémája, és aki segítséget kér, nem biztos, hogy ismeri a szolgálati utat, de ha egy jelzés nem a gyermekjóléti szolgálathoz, hanem egyenesen a Központba fut be, a Központ továbbítja a jelzést a Szolgálathoz, amennyiben szükséges szociális segítés is, hiszen kérhet a család pusztán jogi vagy pszichológiai segítséget, amit a Központtól kap meg.
• Fontos, hogy a szakmai együttműködés keretében az esetmenedzser ne főnöke, hanem partnere akarjon lenni a helyi Szolgálatot ellátóknak.
• Ha két társulás területére esik a közös hivatalhoz tartozó települések földrajzi területe, a közös hivatal székhely települése dönt, hogy melyik társuláshoz csatlakoznak (nyilván célszerű, hogy egyetértés legyen az érintett települések között).
• A költségvetési törvényben rögzített (vagyis Állam által finanszírozott) létszámnál kevesebb személyt alkalmazni nem lehet. Lehetséges azonban a tört hányadot (pl. 3,6 fő) megfelelő végzettségű személy megbízásával lefedni.
• Az állami finanszírozás továbbra is hozzájárulást jelent, nem a költségek teljes biztosítását. Helyi forrásokra ezentúl is szükség lesz a megfelelő színvonalú ellátáshoz.
• A vhr a Szolgálaton belüli, illetve a Központon belüli feladatok elosztására vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz, ez helyi intézményvezetői kompetencia, a helyi szükségletek figyelembe vételével.
• Ha egy 2700 lakosú településen most 2 fő látja el a feladatokat, a 4.000 lakos/szolgálat miatt viszont csak0,675 aszámított létszám (illetve minimum 1 fő!), akkor a település dönti el, hogy megtartja-e a 2. személyt, vagy megszünteti a státuszt, figyelembe véve az esetszámok alakulását (25 család/családsegítő).
• Fontos, hogy a helyi szociális jelzőrendszer tagjai a jelzés megtételét követően, saját kompetenciájuknak megfelelően továbbra is lássák el feladataikat és használják ki saját szakmai lehetőségeiket a feletteseik felé is (védőnő, pedagógusok, ügyintézők, stb.), és együttműködés keretében tájékoztassák a gyermekjóléti szolgálatot, de ne mindenben tőle várjanak intézkedést!
• A helyi szolgálatok működési engedélyének módosítására/megkérésére vonatkozó igénybejelentés annak rendje és módja szerint elektronikusan mindenképpen történjen meg november 30-ig, mert a Szolgálat kizárólag ebben az esetben tekinthető január 1-től legálisan működőnek, még akkor is, ha működési engedélye még nincs.
• A társulások esetében a kiegészítő állami támogatás megszűnik ugyan, de ettől még működhetnek tovább, ha eleget tesznek a feltételeknek.
• Az eseményről készült fotók megtekinthetők itt

Vezseny, 2015. október 27.                                         Magyar Faluszövetség