MAgyar NORvég KApcsolatok

Önkormányzati kapacitás-építés norvég-magyar együttműködéssel

6188.jpg 6199.jpg 6201.jpg 6204.jpg 6176.jpg 6171.jpg 6155.jpg 6161.jpg 6169.jpg 6206.jpg 6207.jpg 6223.jpg 6226.jpg 6235.jpg 6222.jpg 6216.jpg 6208.jpg 6209.jpg 6210.jpg 6149.jpg 6147.jpg 6086.jpg 6096.jpg 6105.jpg 6109.jpg 6082.jpg 6077.jpg 6066.jpg 6073.jpg 6076.jpg 6110.jpg 6111.jpg 6132.jpg 6141.jpg 6146.jpg 6130.jpg 6123.jpg 6118.jpg 6119.jpg 6121.jpg 6063.jpg

Hírek

Vezsenyben került sor a Magyar Faluszövetség újabb workshopjára


A Magyar Faluszövetség 2015. október 27-én Vezseny községben (Jász-Nagykun-Szolnok megye) szervezte soron következő fórumát. 

A MANORKA kapacitásépítési programjának keretében a 700 lelkes falu Községházában összegyűlt polgármestereket, önkormányzati képviselőket és helyi érdeklődőket Szabó Ferenc polgármester köszöntötte. Elmondta, hogy Tiszajenő gesztorságával ketten hozták létre a közös hivatalt. Településüket körülöleli a Tisza, mintegy 14 km-es szakasza esik a település 2500 hektáros közigazgatási területére. A folyó áldás és átok egyszerre, ez utóbbinak azonban kedvező következménye is lehet. Esetükben a legutóbbi nagy árvíz a régi Községházán jelentős rombolást végzett, így teljesen újjá kellett építeni azt. Óvodával és alsó tagozatos általános iskolával rendelkeznek, a felsősök Tiszavárkonyba és Tiszajenőbe járnak. Kompátkelés ugyan lehetséges a Tiszán, mégis kicsi az átmenő forgalom, mivel falujuk zsáktelepülés.

Szabó Gellért ismertette a MANORKA Projekt fontosabb ismérveit. Elmondta, hogy a megyei önkormányzati fórumok keretében ezúttal az átalakítás alatt/előtt álló családsegítés és gyermekjóléti szolgálat településekre vonatkozó sürgető feladatainak áttekintése a téma. Az erről szóló törvényi szabályozás ugyan már július közepén megjelent, és a 2016. évi költségvetési törvény is tartalmaz fontos rendelkezéseket, a végrehajtási miniszteri rendeletnek azonban még csak a tervezetét tették közzé 5 nappal korábban. Az ellátás jelenlegi rendszerét pedig október 31-ig kell felülvizsgálnunk, igaz döntésre az új rendszer igényelte átszervezésekről még van egy hónapunk.

Ezek után köszöntötte az Emberi Erőforrások Minisztériuma gyermekjóléti referensét, Sikóné Bartos Edinát, és adta át a szót Neki.

Az előadó egyebek között az alábbiakat emelte ki (Az előadás letölthető innen):

  • Családsegítés és gyermekjóléti szolgálat 2016. január 1-től csak integráltan, ugyanazon szolgáltató ellátásában működhet, a feladat kötelező, a hatáskör címzettje az önálló polgármesteri hivatalt fenntartó önkormányzat, illetve a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti önkormányzat, de ez utóbbi valamennyi tagtelepülésre kiterjedően.
  • A járásszékhely település a fentieken túl még gyermekjóléti központot is köteles működtetni. Jelenleg 48 ilyen központ van, januártól 198 lesz, amitől az ellátás minőségi javulását várják.
  • Az alapellátás továbbra is helyben lesz (információnyújtás, jelzőrendszer szervezése és működtetése, kríziskezelés, „klasszikus családgondozás”). A cél, hogy az egyéni gondozás mellett a csoportmunkára, preventív tevékenységekre több idő jusson, valamint közösségfejlesztés is történjen a településeken. A járásszékhelyhez kerülnek a hatósági feladatokhoz kapcsolódó tevékenységek és a nagyobb szakértelmet igénylő speciális szolgáltatások.
  • A helyi szolgálat és a központ együttműködése a jövőben egy védelembe vétel esetében így zajlik: jelzést ad a Szolgálat a Központnak => esetmegbeszélés => esetkonferencia, melynek eredményeként, ha a Szolgálat javaslatot tesz a védelembe vételre, a Központ azt nem felülvizsgálva, legfeljebb kiegészítve köteles a hatóság részére továbbítani. Amennyiben a hatóság a védelembe vételt indokolatlannak tartja, visszautalja az ügyet a Szolgálathoz. Ha a hatóság a védelembe vétel mellett dönt, kijelöli a Központot, ahol az esetmenedzser irányításával kezdődik az esetmenedzselés, szükség szerint a Szolgálat és egyéb szakemberek bevonásával. Ennek során feladat-meghatározás történik, melynek felelőse a Központ, végrehajtója a Szolgálat és egyéb szakemberek. Az írásos intézkedési tervben foglalt feladatokból a Szolgálat csak azért felel, aminek elvégzését számára írta elő a Központ.
  • Szociális diagnózis, szükségletfelmérés várhatóan 2017-től lesz kötelező, addig módszertani útmutatók állnak majd rendelkezésre, de ezzel kapcsolatban képzést is terveznek.
  • Új, kötelező feladatként várható az óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység 2018. január 1-től. Szakemberek képzésére várhatóan 2016 elején EFOP keretében pályázati kiírás lesz. Az abban résztvevők előkészítik a teljes körű bevezetést, az óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység eszköztárának kialakításával, adaptálásával, modellezésével.
  • A Központ esetmenedzsere a hozzá tartozó települési Szolgálatok munkatársaival kéthetente esetmegbeszéléseket tart.
  • A jelzőrendszer négyszintű lesz: 1. a település, ahol a szolgálathoz tartozó több munkatárs (3-4 főtől) egyikét jelzőrendszeri felelősnek kell megjelölni. Feladatuk az éves szakmai tanácskozás megszervezése minden én január 31-ig, a gyermekvédelmi jelzőrendszeri intézkedési terv elkészítése minden év február 28-ig, évente legalább 6 alkalommal szakmaközi megbeszélés megtartása. 2. a Központ, ahol jelzőrendszeri tanácsadó működik a jelzőrendszeri felelősök munkájának koordinálására. 3. a Kormányhivatal, ahol a gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátor a megyére kiterjedően végzi szervező tevékenységét, de már szankcionálhat is, ha pl. települési szinten a jelzőrendszerbe tartozó szakemberek nem végzik megfelelően munkájukat (pl. sorozatosan nem vesznek részt a szakmaközi megbeszéléseken). 4. az NRSZH Módszertana, amely a kormányhivatalok beszámolóinak értékelését végzi és képzéseket szervez.
  • A napokban megjelent vhr-tervezet egységes szabályozás, de külön végrehajtási rendeletekben (15/98. NM rendelet; 1/2000. SZCSM rendelet) kezeli a két területet.
  • A szakirányú végzettség elismertségét kiterjesztették, hogy könnyebb legyen szakembert találni. Módszertani útmutatót készítenek, és igyekeznek egyszerűsíteni a dokumentációt.

 

Felmerült kérdésekre adott válaszok lényege:

  • Kétségtelenül kényes kérdés egy család belső problémája, és aki segítséget kér, nem biztos, hogy ismeri a szolgálati utat, de ha egy jelzés nem a gyermekjóléti szolgálathoz, hanem egyenesen a Központba fut be, a Központ továbbítja a jelzést a Szolgálathoz, amennyiben szükséges szociális segítés is, hiszen kérhet a család pusztán jogi vagy pszichológiai segítséget, amit a Központtól kap meg.
  • Fontos, hogy a szakmai együttműködés keretében az esetmenedzser ne főnöke, hanem partnere akarjon lenni a helyi Szolgálatot ellátóknak.
  • Ha két társulás területére esik a közös hivatalhoz tartozó települések földrajzi területe, a közös hivatal székhely települése dönt, hogy melyik társuláshoz csatlakoznak (nyilván célszerű, hogy egyetértés legyen az érintett települések között).
  • A költségvetési törvényben rögzített (vagyis Állam által finanszírozott) létszámnál kevesebb személyt alkalmazni nem lehet. Lehetséges azonban a tört hányadot (pl. 3,6 fő) megfelelő végzettségű személy megbízásával lefedni.
  • Az állami finanszírozás továbbra is hozzájárulást jelent, nem a költségek teljes biztosítását. Helyi forrásokra ezentúl is szükség lesz a megfelelő színvonalú ellátáshoz.
  • A vhr a Szolgálaton belüli, illetve a Központon belüli feladatok elosztására vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz, ez helyi intézményvezetői kompetencia, a helyi szükségletek figyelembe vételével.
  • Ha egy 2700 lakosú településen most 2 fő látja el a feladatokat, a 4.000 lakos/szolgálat miatt viszont csak0,675 aszámított létszám (illetve minimum 1 fő!), akkor a település dönti el, hogy megtartja-e a 2. személyt, vagy megszünteti a státuszt, figyelembe véve az esetszámok alakulását (25 család/családsegítő).
  • Fontos, hogy a helyi szociális jelzőrendszer tagjai a jelzés megtételét követően, saját kompetenciájuknak megfelelően továbbra is lássák el feladataikat és használják ki saját szakmai lehetőségeiket a feletteseik felé is (védőnő, pedagógusok, ügyintézők, stb.), és együttműködés keretében tájékoztassák a gyermekjóléti szolgálatot, de ne mindenben tőle várjanak intézkedést!
  • A helyi szolgálatok működési engedélyének módosítására/megkérésére vonatkozó igénybejelentés annak rendje és módja szerint elektronikusan mindenképpen történjen meg november 30-ig, mert a Szolgálat kizárólag ebben az esetben tekinthető január 1-től legálisan működőnek, még akkor is, ha működési engedélye még nincs.
  • A társulások esetében a kiegészítő állami támogatás megszűnik ugyan, de ettől még működhetnek tovább, ha eleget tesznek a feltételeknek.
  • Az eseményről készült fotók megtekinthetők itt

 

Vezseny, 2015. október 27.                                         Magyar Faluszövetség

Önkormányzati adatbázis »

Az összes települési önkormányzat adatai egy helyen.

TEREMFOGLALÁS: ITT »

Önkormányzati Információs és Koordinációs Központ

Hírlevél feliratkozás

E-mail cím: 
Név: 

KÖZÖSSÉGI MÉDIA

MANORKA projekt:
MAgyar - NORvég KApcsolatok

„Önkormányzati kapacitásépítés norvég-magyar együttműködéssel” projekt
HU11-0005-HU11-PP1-2013

Projektgazda:
TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK
ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE
1071 Budapest, Damjanich u. 44.
1386 Budapest 62. Pf. 908
T: 1-321-24-96, 1-327-24-97
E-mail: toosz@toosz.hu
Honlap: www.toosz.hu

JÁRÁSI ÉS ÖNKORMÁNYZATI HIVATALOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK ERŐSÍTÉSE

www.mkksz.org.hu

MUNKACSOMAG VEZETŐ