Önkormányzati szövetségek kapacitásépítése (5-ös munkacsomag)

« Vissza

A MANORKA projekt keretében 2016. április 5-8 között helyi önkormányzati, kormányzati szakemberek, valamint a TÖOSZ, mint érdekvédelmi szervezet vezetői tanulmányozták a norvégiai önkormányzati reformot.

A tanulmányúton vezetői szinten képviseltette magát a Belügyminisztérium Dukai Miklós önkormányzati helyettes államtitkár, Kallós Attila, az önkormányzati államtitkár kabinetfőnöke, és Makkai Anikó az Önkormányzati Módszertani Főosztály munkatársa személyében. A Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésért felelős államtitkársága részéről a Norvég Alappal dolgozó Spányikné Mészáros Melinda, mint program operátor és Csiréné Szabó Katalin, mint nemzeti kapcsolattartó volt tagja a delegációnak. A TÖOSZ képviseletében Schmidt Jenő elnök, Áldozó Tamás nemzetközi társelnök, és Zongor Gábor főtitkár, valamint a titkárság munkatársai vettek részt a látogatáson.

Norvégiában az önkormányzati, közigazgatási reform kiemelkedő célkitűzése az önkormányzatok számának csökkentése önkéntes alapú összeolvadások által. Ennek az egyik fő oka, hogy a norvég kormányzat ma a hatékony, rentábilis szolgáltatás-nyújtást nagyobb önkormányzatok által látja megvalósíthatónak.

A norvég adottságok és a magyarországi helyzet ismeretében a tanulmányutunk céljai között szerepelt a norvég közigazgatási reform folyamatának megismerése helyi és kormányzati szemszögből. Tájékozódtunk e reform folyamat pénzügyi, feladat- és hatáskör-megosztási következményeiről mind állami, mind pedig önkormányzati szemszögből. Tapasztalatcserénk során megvizsgáltuk, hogy miként lehetséges a helyi érdekek érvényesítése, megjelenítése egy nagyobb egységben, összevont önkormányzati struktúrában. Alkalmunk volt megismerni azon önkormányzatok motivációit közelebbről is, amelyek az összeolvadás mellett döntöttek és azokét is, amelyek ellenálltak ennek a kormányzati törekvésnek.  Körüljártuk a Norvég Helyi és Regionális Önkormányzati Szövetség (KS) szerepét is a reformfolyamat során.

Utunk során önkormányzati vezetőkkel, állami szereplőkkel és a KS szakértőivel folytatott tapasztalatcserén keresztül jártuk körül fent említett témákat.

A három sűrű szakmai napot tartalmazó látogatás során a delegációt elsőként a KS Helyi Gazdasági és Demokrácia Osztályának igazgatója, Kjell Torgeir Skjetne köszöntötte.

Előadásában kiemelte, hogy az önkormányzati szövetség legfontosabb feladata a helyi politikusokkal és a parlamenti képviselőkkel, politikai pártokkal való kapcsolattartás.

A Norvég Helyi és Regionális Önkormányzati Szövetségnek 428 tagtelepülés, 19 megye és 500 közszolgáltató cég a tagja, gyakorlatilag minden helyi önkormányzat érdekképviseletét ellátja Norvégiában. Érdekvédelmi szerepkörében folyamatos konzultációs és tanácsadói szervezetként kapcsolatban van a központi kormányzattal. A konzultációs folyamat megállapodás által szabályozott.

Norvégiában a legkisebb önkormányzat 207 lakossal rendelkezik, a 4800 fő alatti települések száma az  összes település 50 %-a. A legkisebb megye 14-15 önkormányzatot foglal magában, a legnagyobb 45-46 önkormányzatból áll.

Regionális szinten 18 kormányzó működik, akik kinevezéssel nyerik el megbízatásukat. Osló, mint főváros egyszerre települési és megyei önkormányzat is.

A norvég  önkormányzati rendszer bemutatását követően  Kjell-Torgeir Skjetne ismertette a reform folyamat pénzügyi, költségvetési vonatkozásait.

A norvég GDP 30 %-a jóléti juttatásokra – elsősorban nyugdíjasok, betegek és idősek ellátására – fordítódik.

A legfontosabb jóléti szolgáltatásokat jogszabályok határozzák meg. Minden önkormányzatnak mérettől függetlenül ugyanazokat a közszolgáltatásokat kell biztosítani.

Az önkormányzatok kötelező feladatait a magyar rendszerhez hasonlóan jogszabályok határozzák meg.

A helyi önkormányzatok költségvetésének 78 %-át fordítják oktatásra és egészségügyi feladatok ellátására. Norvégiában az óvodai és általános iskolai ellátás a települési önkormányzatok feladata, a 11-13. osztályok a megyei önkormányzatokhoz tartoznak.

Hosszabb távon a népesség elöregedése miatt az egészségügyi költségek megnövekedésére lehet majd számolni. Az oktatási költségek, viszont kevésbé fognak emelkedni.

A finanszírozás 78 %-a adókból és általános támogatásokból származik.

Normatív alapú támogatás van. A helyi sajátosságok figyelembe vételre kerülnek, illetve az évről-évre bekövetkező változásokat is tükröznie kell a költségvetésnek.

Az általános támogatások és adók kapcsán elosztó rendszer működik. Demográfiai, szociális, földrajzi adottságok figyelembevételével határozzák meg az egyes települések számára szükséges finanszírozási forrásokat.

Komoly dilemmát jelent a kormány számára, hogy a jóléti társadalom fenntartása mennyire gazdaságos. Az olajbevételekben is lassan csökkenés figyelhető meg, deficitre lehet számítani, így a szolgáltatások színvonalának emelkedése sokáig nem lesz majd fenntartható.

Kjell-Torgeir Skjetne kiemelte, hogy Norvégiában a különböző reformtörekvéseket úgy hajtották végre, hogy kisebb projektek valósultak meg önkormányzati szinten és ezeket emelték be a jogi szabályozásba.

Geir Runar Johannesen – KS régiókért felelős igazgatója ismertette a norvég szövetség szerepét az önkormányzati reformfolyamatokban.

Az önkormányzati reform folyamat előkészítése

A reform során a parlamenti pártok megállapodásban szabályozták az együttműködésüket. A legfontosabb célkitűzés volt, hogy a lakosság jó és egyenlő szolgáltatásokhoz jusson. Átfogó településfejlesztés valósuljon meg, fenntartható és pénzügyileg jól működő önkormányzatok legyenek és a helyi demokrácia is megerősödjön.

Két irányban gondolkodik a Kormány, egyrészt nagyobb önkormányzatok kialakítása a cél, a másik irány pedig az, hogy a jelenlegi struktúra megmarad és az önkormányzatok között társulás jön létre.

 

A helyi önkormányzatokért felelős miniszter egy szakértői csapattal dolgozik, amely a következő ajánlásokat fogalmazta meg a reformfolyamatban: 

-          15-20 ezer lakosú önkormányzatok számára lehet optimálisan megszervezni a közszolgáltatásokat

-          nagyobb területeken valósuljon meg a szolgáltatás nyújtás, több önkormányzat vonatkozásában.

-          politikai részvételre (képviseletre) vonatkozóan újfajta elképzeléseket kell megvalósítani

 

Johannesen kiemelte, hogy jelentős kihívás előtt állnak, mivel nagy területeken él kevés lakos, illetve kis területen rendelkezik az ország nagyobb lakosságszámmal.

 

Problémát jelent továbbá, hogy sok önkormányzat van egymás határában, akik más és más törekvéseket próbálnak megvalósítani.

 

A szakértői csapat azt javasolta a kormánynak, hogy kevesebb legyen az állami beavatkozás, bizonyos források kerüljenek át az önkormányzatokhoz, valamint az állami regionális igazgatás szintjén egyfajta egységesítés valósuljon meg.

 

A kormány az önkormányzatok számára egyfajta „szomszédsági” tárgyalások kezdeményezését javasolta. Ennek struktúráját maguk az önkormányzatok határozták meg.

 

A norvégiai önkormányzati szövetség abban érdekelt, hogy a megyei kormányzók fogják össze a reform folyamatot, de a valós döntés az önkormányzatok kezében legyen.

A szövetség konkrét ajánlást egy önkormányzatnak sem tett annak érdekében, hogy melyik önkormányzattal olvadjon össze.

 

A KS a reform során számos egyeztetést, workshopot, szakmai konferenciát szervezett, valamint konkrét kutatást is megrendelt, melynek eredményeképpen az látszik, hogy az önkormányzatok inkább nagyobb szabadságra vágynak, mint több feladatra.

Létrehoztak egy adatbázist, amely a helyi demokrácia szintjeit mutatja be adatokkal alátámasztva. Külön stratégia készült arról, hogy az önkormányzatok, mint munkáltatók hogyan tudnak eljárni az egyes átszervezési folyamatokban.

Jogi szakértőkkel, valamint szervezetfejlesztési hálózati munkával mérték fel az összeolvadás hatásait.

 

 

A reform folyamat jelenlegi helyzetképe

 

A jelenlegi 428 önkormányzat közül 11 önkormányzat döntött az összeolvadás mellett. 150 önkormányzat írt már alá egy első megállapodást.

A norvég önkormányzatok fele népszavazást szeretne kiírni.  60 olyan önkormányzat van, amely elutasítja az összeolvadást.

A megyei szintből két megye - Nord-Trøndelag és Sør-Trøndelag - van, amelyek nagyon közel vannak az összeolvadáshoz.

A kormány szándéka, hogy a jelenlegi 19 megyét 10 megyére csökkenti. A megyei reform megvalósítására vonatkozó tárgyalások elindultak az ország nyugati és keleti részen is. Az északi  és déli részen lévő megyék viszont egyértelműen nemet mondtak az összeolvadásra.

A megyéknek 2016. december 1-ig van lehetősége az önkéntes társulásokra, ezt követően a kormányzat fogja kikényszeríteni jogszabály által.

A települési önkormányzatok esetében nincs szó jogszabályi kikényszerítésről.

 

Norvégiában jelenleg 11.500 választott képviselő van a települési és a megyei önkormányzatoknál együtt. Egy 200 fős lakossággal rendelkező önkormányzat választott testülete 11 fős.

Nagyobb városokban 70-80 fős a testület. (Osló, Fredrikstaad)

 

A reform folyamat során a választott politikusok számának csökkentését is tervezik, de a változás mindenképpen kihat majd a köztisztviselőkre és közalkalmazottakra is.

 

Az összeolvadás következtében egy határt húznak majd és azon belül az önkormányzatok eldöntik, hogy mennyi képviselőt választanak.  Az összeolvadás után nem biztos, hogy egyes pártok jó pozícióban fognak maradni továbbra is, ezért komoly pártpolitikai viták várhatóak majd.

 

 

 

 

 

Ina Ruud a norvégiai Helyi Önkormányzati és Modernizációs Minisztérium munkatársa minisztériumi szemszögből mutatta be az önkormányzati reform kezdeményezést.

 

A kormányzat álláspontja szerint a helyi szint védelmében kell végrehajtani a reformot. A nagyobb önkormányzatokhoz kell átcsoportosítani a feladatokat.

A reform törekvéseket a parlamenten belül is komoly többség támogatja.

A reform folyamat kritériumai

-          nyitottság és átláthatóság

-          a folyamat során széles körben bevonásra kerüljenek az érintett csoportok önkormányzati és össztársadalmi szinten is.

-          a folyamat legfontosabb eleme az önkéntesség

 

Hol tartanak most

 

Két évvel ezelőtt januárban szakértői bizottság alakult meg, amely helyzetjelentést készített az alábbi kritériumok alapján:

-          hatékonyság

-          megfelelő távolságok

-          helyi identitás

-          gazdasági helyzet

-          helyi politikai kontroll

 

A reform folyamatában regionális és helyi szinten is folynak egyeztetések. Megyei kormányzó segíti a helyi folyamatokat a regionális irodákkal együttműködve.

2016 őszéig kell összegezni az eredményeket, amelyből majd ajánlásokat fogalmaznak meg a kormány számára.

 

A legjelentősebbek a gazdasági ösztönzők az összeolvadás során. 2,8 m EUR támogatást kapnak azok az önkormányzatok, amelyek az összeolvadás mellett döntenek. Függ ez persze attól is, hogy hány önkormányzat olvad össze és ez mekkora lakosságot érint.

Egyúttal a jelenlegi finanszírozási rendszer is átalakítás alatt van. Azok az önkormányzatok, akik összeolvadnak, 15 éves garanciát kapnak a kormányzattól arra, hogy a meglévő támogatási összeg nem változik majd a költségvetésükben.

Van egy minisztériumi rendelet, amely szerint, ha a közigazgatási határok változnak, akkor mindenképp fel kell mérni a lakosság véleményét is.

A helyi népszavazás egyfajta ajánlás, de nem kötelező erejű. Sok vita van arról országszerte, hogy milyen szinten kell kötelezőnek tekinteni a helyi népszavazást. Nemcsak „igen” és „nem” lehet a válasz, hanem másfajta kritériumok is lehetnek.

A megyei szintet érintően 2015-ben indult el a párbeszéd a kormánnyal.  Egy dokumentum tartalmazza, hogy mely hatáskörök kerülnének állami szintről megyei szintre. 2016. dec. 1-jéig kell lezárni az egyeztetéseket. A kormányzat 2017 tavaszára fog ajánlást megfogalmazni az új struktúra kapcsán.

 

  

A delegáció a tanulmányút második napján Rygge önkormányzatának a szomszédos Moss önkormányzattal való összeolvadási folyamatát ismerhette meg

 

Moss és Rygge önkormányzata Norvégia viszonylatában a két legkisebb önkormányzatnak számít. Moss lakosságban kétszer akkora, mint Rygge. Moss 300 éves ipari város, Rygge komoly történelmi hagyományokkal bír.

 

A reform folyamat kapcsán pozitív szemlélet uralkodik.

A demokrácia lényege, hogy a lakosoknak legyen lehetősége választott képviselőkre szavazni azon a területen, ahol élnek és dolgoznak.

Egyre inkább kialakul a megyék és települések között egy verseny, hogy milyen lehetőséget tudnak a befektetőknek biztosítani. Egy komolyabb tervet egy nagyobb egységben tudnak elképzelni.

 

Az önkormányzatokat a reform elindításakor felkérték, hogy indítsanak párbeszédet annak érdekében, hogy a szomszéd településsel hogyan tudnának együttműködni.

Rygge 2014-ben három önkormányzattal tárgyalt az együttműködési lehetőségekről. A tudástárat használták erre.

 

Moss és Rygge önkormányzata sürgősségi betegellátás területén már régóta együttműködik.

 

A két település több kritériumok mentén gondolta végig az összeolvadás lehetőségét.

Politikai megegyezésekkel, pártlistákkal fogják biztosítani a települések arányos képviseletét. A jelenlegi helyzet alapján a nagyobb pártok támogatják az összeolvadást.

 

A lakosság körében három különböző közvélemény kutatás is készült, mely azt eredményezte, hogy Moss-ban 50 %-os az összeolvadás támogatottsága.

A végső döntés parlament kezében van. Sok fajta módja van annak, hogy kikényszerítsék erőszakkal a „házasságot”. Az anyagi kérdés, ami döntő lehet. Rygge már most egy kikényszerített helyzetben van, jelenleg sem tudják a szolgáltatásokat megfelelő szinten ellátni.

Az intézmények, lakóhelyek, lakóterületek megmaradnak, igazából csak a vezetőség változik.

 

Az összeolvadás a finanszírozás szempontjából is előnyös. 13,2 millió NOK eddig méretarányosan járt az önkormányzatoknak, de ezt most meg fogják változtatni. Mivel Rygge önkormányzata az összeolvadás mellett döntött, ezért erre az összegre továbbra is jogosult.

 

 

A delegációt fogadta a Parlament önkormányzati bizottságának elnöke, Helge-André Njåstad

is, aki röviden összefoglalta a norvég önkormányzatok pénzügyi és költségvetési helyzetét.

 

A norvég állami teljes költségvetés összege 1400 milliárd korona. Ennek 20 %-át teszi ki az önkormányzati költségvetés, ebbe benne vannak a helyi adók is. 200 milliárd korona az önkormányzati költségvetés összege.

40 %-os az állami hozzájárulás a költségvetéshez. Adók 40 %, 20 % jön a szolgáltatói díjakból.

Kiegyenlítő rendszer működik. 40 indikátor alapján kerül összeállításra a költségvetés. Az önkormányzati rendszerrel szoros összefüggésben van az adatszolgáltatási rendszer- COSTRA.

Négy nagyváros - Osló, Bergen, Torgen, Stavanger - kap kiemelt költségvetési támogatást a méretükből adódó feladatokra. Kapnak juttatást a kicsik, az északi települések is, valamint a gazdálkodásból élő települések is. A rendszer nagyon komplikált, ezért egy újat szeretnének kialakítani. Az ellenzék fő érve a reform ellen, hogy minél kevesebb az önkormányzat, annál kevesebb a helyi politikus, így az állam nagyobb szerephez jut.

Ahhoz, hogy az önkormányzatok új feladatokat kapjanak, nagyobbnak kell lenniük.

Decentralizációs folyamat megy végbe. Az állami szintről a megyei szintre legyenek átcsoportosítva a feladatok. Legyenek erős megyék és erős települések, ez a cél.

 

 

A tanulmányút utolsó állomása Nittedal város önkormányzata volt, ahol a delegáció megismerte azt a körültekintő és mindenre kiterjedő alapos munkát, amelyet a település vezetősége végzett a tekintetben, hogy érdemes-e összeolvadni bármely irányban a környező településekkel.

Az önállóságot feladó összeolvadás előnyeit és hátrányait alaposan körbejárták, amelynek révén a saját tevékenységüket is tudatosan és megalapozottan értékelték, miközben a lehetséges együttműködési formák is felszínre kerültek.

 

Az önkormányzatnál a személyzeti osztály vezetője volt felelős a reformkezdeményezés adminisztratív folyamatáért.

 

 Nittedal önkormányzata nagy hangsúly helyez egy újfajta közösségi élettér kialakítására, amelynek megvalósítása során sok szereplővel működnek együtt. Azt vallják, hogy a lakosoknak legyenek céljaik, ehhez szükség van közösségi térre, kultúrára, programokra, könyvekre.

 

8 stratégiai célkitűzés adja a tervezés alapjait az önkormányzat életében.

 

A stratégiai célkitűzések meghatározásához vezető folyamat:

 

2011-ben a vezetőség felismerte az önkormányzatnál, hogy komoly kihívások elé néznek a munkatársak tekintetében. Egy felmérés azt tükrözte, hogy a dolgozók többsége boldog a munkahelyén, nem látják viszont, hogy melyek az önkormányzat célkitűzései.

Egy szakértői bizottság két kiadványt jelentetett meg, ezek segítségül szolgáltak az önkormányzati reform megvalósításához. Egyértelművé vált, hogy továbbra is általános hatáskörrel rendelkeznek majd az önkormányzatok, ugyanazokat a feladatokat kell ellátni, függetlenül a lakosságszámtól.

 

A reform három legfontosabb kérdése:

 

1. A feladatot végre tudja-e hajtani az önkormányzat a hatalmon lévő párt együttes jóváhagyása nélkül?
2. Meg lehet-e valósítani úgy, hogy a politikusok és a közvélemény nem ugyanazon a véleményen van?
3. mennyire elfogadható, hogy a pártok egyetértenek, de a közvélemény nem áll a döntés mögé, valamint fordítva.

Egy politikusokból álló reformbizottságot hoztak létre, akik kapcsolatba voltak a lakossággal is, információt szolgáltattak a polgármester számára. Ők voltak kapcsolatban a képviselő-testülettel, a jegyzővel is. A polgármesternek csak a folyamat megszervezésében vett részt.

 

Egy dokumentumot készítettek arra vonatkozóan, hogy mi a politikusok szerint Nittedal célkitűzése a reform folyamat kapcsán.

Minden pártnak lehetősége volt, hogy bemutassa a saját programját a reform és saját célkitűzése kapcsán. Ezt követően a jegyzői kabinet egy összehasonlító tanulmányt készített.

A folyamat egyik fő célkitűzése volt, hogy Nittedalnak legyen hatása a helyi folyamatokra. A problémát úgy határozták meg, hogy miként lehet a szolgáltatásokat a jövőbeni kihívásoknak teljesen megfeleltetni.

Nagy kérdés volt, hogy Nittedal tud-e majd hatást gyakorolni a fejlesztésekre, ha nem lesz már saját önkormányzatuk.

 

Nagy hangsúlyt helyeztek a média megjelenésekre, hisz a közvélemény így tájékozódott a folyamatokról. Interjúk jelentek meg a lakosokkal az esetleges összeolvadás kapcsán, használták a facebook-ot is.

Az ifjúsági önkormányzat teljesen megosztott volt az összeolvadás kapcsán. Nittedalban a gyerekek ugyanolyan joggal vesznek részt a tanácskozásokon, mint az egyéb politikai és civil szervezetek. A legtöbben azt képviselték, hogy egyértelműen kevésbé éreznék magukat Nittedal-inak, ha összeolvadnának más településsel. Egy esetleges összeolvadás esetén 100.000 lakosú településről lehetne beszélni.

 

A módszertan és folyamat

 

Egyértelmű és a pártok számára elfogadható folyamatot képzeltek el. A támadhatóság kizárására törekedtek mindvégig. Fontos volt a határvonalat is meghúzni a közigazgatás és a politika között.

 

Módszertan

1. bevezetés, célmeghatározás, kulcsfontosságú témák felsorolása, jövőbeni elvárásokkal kapcsolatos megoldások felsorolása

Az elvárásokat két csoportba osztják

-          feltétlenül meg kell valósítani

-          jó lenne megvalósítani

1. Követelményrendszer bemutatása- ennek előnyei és hátrányai
2. Lehetséges megoldások felvázolása
3. Megoldások összehasonlítása- Nittedal és az azzal összeolvadó önkormányzatok
4. Konklúzió és döntéshozatal

 

Készült egy szakértői jelentés, mely tartalmazta, hogy egy jó önkormányzati működéshez milyen feltételek szükségesek

-          megfelelő szakértelem, képesség

-          egy közösségnek is rendelkezni kell a jog által meghatározott hatáskörökkel való rendelkezéshez

-          lakossághoz való közelség

-          Nittedal lakosságának megfelelő képviselete kell, hogy legyen a testületekben

-          versenyképes önkormányzat (javadalmazás, oktatás, innováció, fejlesztés)

-          távolság nem lehet nagy a közigazgatási központ és a lakosság között

-          hiány nélküli tervezés

-          3 %-os tartalékot kell képezni

-          egy főre eső adóbevétel magas, az meg is kell hogy maradjon

-          kevés hitelfelvétel történjen

-          nettó adósság mértéke nem haladhatja meg a bevételek 50-60 %-át

-          ha az összeolvadás mellett döntenek, akkor a releváns önkormányzatok is annyira elszántan akarják, mint Nittedal és elfogadják a közös identitást

Megelőző programok nagyon fontosak

-          idősellátás

-          egészségügy

megvizsgálták azt is, hogy ezek az összeolvadásra szánt településeknél hogyan érvényesülnek

 

A mindenre kiterjedő elemzésből az jött le, hogy Nittedalnak nem kell összeolvadni, továbbra is egyedül kell működnie és biztosítania a közszolgáltatásokat a település lakói számára.

A politikusok még hozzátettek témákat a folyamathoz- ezek kissé eltértek az adminisztráció által meghatározott témáktól.

 

Nittedal polgármestere Hilde Thorkildsen hangsúlyozta, hogy az összeolvadás jogilag történő kikényszerítése nem érdek.

Az erős demokrácia nagyon jelen van, a kormány nem akar ez ellen menni. Ma a norvég parlamentben nem létezik olyan párt, aki megtámadná ezt az erős demokráciát.

 

A nittedali látogatás alapján megállapíthatjuk, hogy a települést és környezetét nem ismerő számára is meggyőző volt az önkormányzat kiváló munkája. Öröm volt látni, hogy mennyire kitartanak az önkormányzati alapértékekért és nem hajlandóak politikai, kormányzati elvárásoknak megfelelni, hanem a jól felépített és hosszabb távon is fenntarthatónak ítélt útjukon kívánnak járni.

Meggyőző volt a konklúziójuk, mely szerint önállóan jobb jövő előtt állnak, mintha összeolvadnának. Miközben Nittedal részéről lezártnak tekintik a folyamatot, javaslatokat is megfogalmaztak a kormányzat felé. Látható, hogy az összeolvadás elutasítása nem az együttműködés, az együttgondolkodás és nagyobb léptékű tervezés elutasítást jelenti.

A Nittedal-i példa jó példaként terjeszthető Magyarországon is.

 

Összegzésként elmondható, hogy a norvég és a magyar önkormányzati rendszer átalakítási folyamata ellentétes irányú. A 2011-es magyar változtatásig meglehetősen hasonló kompetenciákkal rendelkeztek a hazai helyi önkormányzatok is, mint a skandinávok, viszont ezt követően évről évre kerültek el közszolgáltatási feladatok az önkormányzatoktól, akár a köznevelést, az egészségügyet, vagy a szociális ellátást nézzük. Magyarországon a centralizáció vált a reform fő irányává azáltal, hogy az állam nem csupán szabályoz, hanem a közszolgáltatási feladatok egyre növekvő részét is saját szervezetrendszerben kívánja ellátni.

Ezzel szemben a mindenkori norvég kormányok arra törekszenek, hogy minél több feladatot, hatáskört és ellátási felelősséget tudjanak ráruházni az önkormányzatokra. Ennek a decentralizációs folyamatnak a része, hogy a megnövekedett feladatok gazdaságos és hatékony ellátására alkalmassá tegyék az önkormányzatokat, ami viszont a kisebb lakosságszámú önkormányzatok további integrációját vonhatja maga után. Így egyszerre zajlik az összeolvadás révén egyfajta centralizáció, miközben a kormányzat decentralizál. A norvég folyamat a tekintetben is tanulsággal szolgál a magyar reformok szempontjából, hogy miképpen lehet megalapozni egy átalakítási folyamatot, illetve miképpen lehet aktív, cselekvő részeseivé tenni az önkormányzatokat az átalakításban. Az együttműködés skandináv módszerét érdemes lenne a kormányzatnak is megfontolnia.

  

                                           Steiner Erika, főtitkár helyettes

A rendezvényről jészült képgaléria megtekinthető itt

Videó összefoglaló itt

« Vissza