Idősellátás - KÖOÉSZ munkacsomagja

A szakmai nap első részének levezető elnöke Dr. Zongor Gábor, a TÖOSZ főtitkára, a MANORKA projekt vezetője volt. A délelőtti program kezdéseként Félegyházi András, Visegrád Város polgármestere, mint házigazda, Lipők Sándor a KÖOÉSZ elnöke valamint Schmidt Jenő a TÖOSZ elnöke köszöntötte a megjelent polgármestereket, jegyzőket, önkormányzati szakembereket.

A bevezetőket követően „Az idősellátás helyzete Magyarországon” címmel Dr. Sütő László a KÖOÉSZ alelnöke, Marcali Város polgármestere adott rövid tájékoztatást a szövetség vezette munkacsomag eredményeiről. Előadásában kiemelte, hogy a három évvel ezelőtti kezdéskor az elképzelés még úgy élt mindenkiben, hogy a jelenlegi állapotról eljutunk oda, hogy a bentlakásos intézmények működtetése, fenntartása lesz a meghatározó az idősgondozásban. Ám előrehaladva az időben azt láttuk, hogy ez az ellátási forma csak egy a lehetőségek sorában. A fő célkitűzés, hogy az idős embereket minél tovább otthon tudjuk tartani, megadni számukra azt a lehetőséget, hogy öregségüket méltósággal éljék meg, és saját környezetükben otthon tölthessék mindennapjaikat. Az egyeztetések, szakmai tapasztalatok mind azt mutatták, mutatják, hogy ez a helyes irány. A Magyarországon tartott workshopok, illetve a Norvégiában tett tanulmányút is mind ezt erősítette meg. A program során szerzett tapasztalatokat szakmai kiadványban összesítettük, és azt valamennyi városhoz eljuttatjuk.

Ma Magyarországon azt látjuk, hogy a települések egyértelműen elöregednek, de ez nem kirívó eset, sajnos folyamatosan növekszik az egyedül maradó idősek száma, főleg megfigyelhető ez a kistelepüléseken. Jelenleg rászorultság szerint mérjük az ellátási fokot, amelyet nyújtunk az idősek felé. Figyelembe vesszük az anyagi körülményeket, a hozzátartozók számát. Azt biztosan állíthatjuk, hogy az önkormányzat igenis felelős a településen élő idősekért. A szociális, de egyéb más területen is még sok pótolni valónk van, igenis pénzt kell tenni e feladatok ellátása mellé, annak érdekében, hogy mindenhol megfelelő színvonalon megvalósulhasson az idősellátás. Néhány példa erre:

-      szociális étkeztetés: ezt a szolgáltatás minél szélesebb, tágabb körre ki kell bővíteni. Ezt olyan lehetőségként kell biztosítanunk, amellyel mindenki élhet, aki ezt igényli,

-      házi segítségnyújtás: ez az a terület, amely a legalulfinanszírozottabb. Itt is fokozatok vannak, hiszen ez lehet látogatás, vagy akár gondozás is.  Szoros kapcsolattartás szükséges a civil és karitatív szervezetekkel, kiemelten fontos, hogy ahol lehet, az önkormányzat segítse anyagilag a helyben működő szervezeteket. Lényegesen több ennek a hozadéka, mint az esetlegesen befektetett összeg.  

-      idősotthonok: a jelenlegi helyzethez viszonyítva a színvonalon kell emelni, szállodai szintű intézményeknek kellene működniük, hiszen az emberi méltóság az élet vége felé a legfontosabb, méltó körülmények megteremtésére kell törekednünk az otthonokban élő idős emberek érdekében.

A településeken élő időseket nagyon komolyan kell venni, nagy politikai erőt képviselnek, mindenképp számolni kell ezzel, hiszen akár egy választás kimenetele is múlhat rajtuk.

Dávid Zoltán Orosháza Város polgármestere „Önkormányzati jó gyakorlat bemutatása az idősellátásban – Fókuszban Orosháza városának szociális ellátórendszere” címmel tartott előadást. Tájékoztatójában rámutatott arra, hogy a város népességszáma évről évre csökken és megfigyelhető az idősek számának növekedése. Intézményi ellátottság szempontjából helyzetük jó, hiszen rendelkeznek kórházzal több orvosi rendelővel, szociális intézménnyel, gyógyszertárral. A város vezetése több olyan rendeletet hozott, amely érinti az idősek ellátását, életük megkönnyítését szolgálja. Az alapellátáson túl, több olyan intézményt működtetnek és biztosítanak egyéb szolgáltatási formákat, amely törvényi kötelezettségen túl mutat.

Karácsonyi Magdolna Budapest XIII. Kerület aljegyzője a szociális ellátórendszer átalakításának önkormányzati nézőpontjairól beszélt. Az önkormányzat, mint munkáltató, fenntartó és a közigazgatási területén élő állampolgárokért felelősséggel tartozó, számukra közszolgáltatásokat nyújtó közhatalom. A jogalkotási folyamat során az önkormányzatnak természetesen be kell tartania a jogszabályokat, de ez sajnos nem minden esetben könnyű, hiszen néha az új szabályok, módosítások követésére igen rövid határidő áll rendelkezésre. Az idősellátás területén véleménye szerint is kiemelten fontos, hogy mindaddig az otthonában éljen az idős ember, amíg az lehetséges. Látni kell azonban azt is, hogy a kormányzat által támasztott feltételek szigorodtak, a szabályok nem minden esetben segítik elő a hatékony ellátást.

A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság feladatellátásáról Dr. Szopka Zsolt szervezeti igazgató, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Győr-Moson-Sopron Megyei Kirendeltségének igazgatója tartott rövid előadást. Beszámolójában a Főigazgatóság működéséről, elért eredményeiről beszélt. Az idősellátás területén a fővárosi és a megyei kirendeltségek látják el a feladatokat. Előadásában konkrét számadatokkal szolgált a szociális területen ellátottak számáról, az ellátási formákról. A jövőre nézve kitűzött fő célok közül az alábbiakat emelte ki: a szakápolási tevékenység kiterjesztése, az ellátó rendszer hatékonyságának növelése, szakmafejlesztés, ezen belül továbbképzések szervezése, szakmai műhelyek működtetése.

Nyitrai Imre az Emberi Erőforrások Minisztériuma, Szociálpolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság helyettes államtitkára „Kormányzati intézkedések, tervek az idősellátásban” címmel tartott tájékoztatójában elmondta, hogy nincs tervben a kormányzat részéről, hogy az önkormányzatok feladatai növekednének e területen. A jövőben jó néhány szolgáltatás pályázatos rendszerről normatív finanszírozási rendszerre fog áttérni, normatíva emelés nincs a tervek között.

Ismert tény, hogy a szociális ágazatban dolgozók bére alacsony, jelenleg mintegy 55 milliárdos béremelésről folynak az egyeztetések. Az alábbi területeket emelte ki:

1. Házi segítségnyújtás: látható, hogy a rászorulók száma folyamatosan növekszik, bár elég elterjedt az országban, hogy csupán papíron nyújtják a szolgáltatásokat. Szétválasztásra került a segítségnyújtás és a gondozás, a finanszírozás is változik 2017-től. Elmondta, hogy a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás továbbra is állami feladat marad, de szoros együttműködés kialakítására törekszenek a Belügyminisztériummal. A jövőre nézve tervezik a 112-es hívószám kiterjesztését.
2. Nappali szolgáltatás átalakítása tekintetében látszik, hogy itt az igénybevevők száma nem olyan magas. Több féle lehetőség biztosított:

- A klub programok bárki számára biztosítottak, igénybevételi, térítési díj nincs. Ezen a területen a dolgozók bérét finanszírozza az állam.

- Önálló életviteli támogatást nyújtó szolgáltatások,

- specializált ellátási rendszer,

- szociális étkezés: közétkeztetés átalakítását tervezik,

- emelt szintű férőhelyek átminősítése kapcsán kiemelte, hogy megszűnik ez a kategória és normál férőhelyként tudja majd üzemeltetni továbbra is az önkormányzat.

1. Átmeneti ellátási formák közül a tartós szakápolást nyújtó szolgáltatást emelte ki, ahol fő cél, hogy az elfekvők, krónikus ápolási ágyak fenntartása ne az egészségügyi kasszát terhelje.

Előadásában kitért arra is, hogy nemsokára létrejönnek a szociális szakmai kollégiumok, amelyek 7 központban 12 szakember részvételével működnek majd. A kollégiumok munkájában sok önkormányzati szakember bevonását tervezik. Kiemelte, hogy a Szociális Ágazati Érdekegyeztető Fórum munkájában a TÖOSZ is részt vesz.

A program 13 órától folytatódott, levezető elnök: Schmidt Jenő a TÖOSZ elnöke, a MANORKA Értékelő Csoport vezetője volt.

A konferencia második részében, elsőként Dr. Dukai Miklós a Belügyminisztérium Önkormányzatokért felelős helyettes államtitkára „Az önkormányzatok jövőbeni szerepéről alkotott kormányzati elképzelések – az eddigi reformok és jövőbeni tervek” címmel tartott előadását hallgathatták meg a résztvevők. Részletes tájékoztatásában kitért az önkormányzati feladatellátás változásaira, amelyek a többi között a szociális területet is érintették. Itt is változott a feladatellátás, átalakult a segélyezés rendszere, a családsegítés, és a házi segítségnyújtás is.

Sajnos a polgármesterek bérének rendezése kapcsán nem tudott jó hírekkel szolgálni, a kormányzat célja, hogy megoldást találjon a kialakult helyzet megoldására.

A minisztérium által biztosított támogatási összegekre a pályázati kiírások előkészítésre kerültek, némelyiket már ki is írták, de a közeljövőben valamennyi pályázati kiírás megjelenik.

A Miniszterelnökség képviseletében „Fejlesztési lehetőségek önkormányzatoknak /a TOP-on túl – A Norvég Alap jövőbeni tervei és lehetőségei, egyéb fejlesztési források” címmel dr. Vitályos Eszter európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár adott tájékoztatást a konferencia résztvevőinek. Röviden beszámolt az eddigi eredményekről és a Norvég Alappal folytatott tárgyalásokról. Kiemelte a TÖOSZ szakmai munkáját a MANROKA projekt végrehajtása kapcsán.

A jövőbeni tervekkel kapcsolatban elmondta, hogy az új hét éves periódusban (2014-2021) Magyarország részesedése nem csökkent az előzőekhez képest. A várható támogatási prioritások az alábbiak:

• innováció, kutatás;
• oktatás és versenyképesség;
• társadalmi befogadás, fiatalkori munkanélküliség és szegénycsökkentés;
• környezetvédelem, energia, éghajlatváltozás és szén-dioxid kibocsátás csökkentés;
• kultúra, civil társadalom, jó kormányzás, alapvető jogok és szabadság;
• bel- és igazságügyi fejlesztések (beleértve a migrációs kérdéseket)

A tárgyalások és a várható kiírás tervezett ütemezése szerint 2017 végére jelenhetnek meg a pályázati kiírások.

„Mi lesz veled magyar falu?” címmel Szabó Gellért az MFSZ elnöke, Szentkirály község polgármestere számolt be a szövetség eredményeiről a MANORKA projektben. Előadásában először röviden ismertette a Faluszövetség projektben vállalt feladatait és azok megvalósulási ütemezését, elért eredményeiket. A 18 helyen megvalósított workshopokon elhangzottakat és a Norvégiai tanulmányúton szerzett tapasztalatokat értékelve elkészült összegző kiadványuk, amelyet a tervek szerint tagjaik részére eljuttatnak.

Az életen át tartó tanulás és az önkormányzatok: hogyan tovább a MANORKA projekt után? című előadást Várkonyi Zoltán, az Európai Hálózat az Alapkészségekért (EBSN) vezetőségének tagja valamint Vincze Zsolt közös előadásában hallgathatták meg a résztvevők. A projekt tartalmát és eredményeit röviden bemutatva kiemelték, hogy fő célkitűzésük az önkormányzatok támogatása az életen át tartó tanulás szemléletének helyi meghonosításában és fejlesztésében, valamint az önkormányzat aktívabb szerepének segítése a helyi felnőtt tanulás, a közösségi tanulás ösztönzése tekintetében. Tájékoztatást adtak e fő célok elérése érdekében tett lépésekről, majd ezt követen a képzési csomagokról.

A rendezvényt követően a szakmai nap további programjának keretében került sor a TÖOSZ Polgármesternői Tagozat közgyűlésére, a KÖOÉSZ közgyűlésére, a TÖOSZ elnökségi ülésére, az MFSZ elnökségi ülésére, a TÖOSZ Közigazgatási Szakmai Szekciójának ülésére és az Esélyegyenlőségi Munkacsoport ülésére.

A konferencián elhangzott valamennyi előadás elérhető és letölthető itt