« Vissza

A Települési Önkormányzatok Szövetsége szervezésében tanulmányútra került sor Kristiansandba, Norvégiába a Norvég Alap támogatásával. A tanulmányút célja az volt, hogy a munka és magánélet egyensúlya, a nemek között esélyegyenlőség témájában magyar és norvég választott képviselők, önkormányzati dolgozók és szakértők tapasztalatot cseréljenek, megismerjék a két ország legjobb gyakorlatait, állami és jogi szabályozásait ezen a területen, a felmerülő kihívásokat, csakúgy, mint a lehetséges megoldásokat.

A tanulmányútra 2017. november 29- december 1-ig került sor. A tanulmányútra felhívást küldtünk ki az összes önkormányzat részére, a kiválasztásra jelentkezési sorrendben és motivációs levél alapján került sor. A tanulmányút a TÖOSZ testvérszervezetével a Norvég Helyi és Regionális Önkormányzatok Szövetséggel (KS) partnerségben került megrendezésre.

A magyar delegáció tagjai voltak:

Biróné dr. Dienes Csilla, Szamossályi község polgármestere, dr. Csutoráné dr. Győri Ottilia, Budakeszi város polgármestere, Gáll Attila, Iszkaszentgyörgy község polgármestere, Hodálik Pál, Szarvas város alpolgármestere, Jánvári Andrásné, Bercel község polgármestere, Kovács Péter, város polgármestere, Matusz János Tamás, Hidvégardó község polgármestere, Módos Ferenc, Himód község polgármestere, Sándor István, Magyarnándor község polgármestere, Tóth Lucia Krisztina, Kisrécse község polgármestere, valamint Krausz Veronika, a TÖOSZ nemzetközi titkára.

 

Kristiansand önkormányzata Agder régióban fekszik, Vest-Agder megyében, az ország 5. legnagyobb városa. A szervezőknek azért esett a választása Kristiansandra, mivel mind a régió, mind pedig a város példaértékű az esélyegyenlőségi tervezés témakörében. Agder és Kristiansand számos kihívással küzdött a munka és magánélet egyensúlya és az a nők és férfiak esélyegyenlőségének területén, csakúgy, mint az esélyegyenlőség területén általában. A helyzet javítása érdekében, a helyi egyetem, a megyei önkormányzat és a városi önkormányzat, valamint a helyi civil szervezetek és a lakosság összefogásával stratégiai dokumentumok készültek a nők és férfiak esélyegyenlőségének és a hátrányos helyzetű csoportok (kisebbségek, bevándorlók, fogyatékkal élők) esélyegyenlőségének, befogadásának javítása érdekében: megyei és városi esélyegyenlőségi terv készült, ami széleskörű társadalmi párbeszéden és így elfogadáson alapult és ehhez kapcsolódóan akciótervek is kialakításra kerültek. A tervek először 2008-2015-ig kerültek elfogadásra, majd 2015-2022-ig. E terveknek köszönhetően javult a nők részvétele a munkaerőpiacon, növekedett a számuk a vezetői pozíciókban, emellett emelkedett az átlag fizetésük is.

A résztvevők a tanulmányúton találkoztak a Norvég Helyi és Regionális Önkormányzatok Szövetségének (KS) képviselőjével és tájékozódtak a norvégiai jólléti állam alapjairól. Norvégiában, hasonlóképpen ahogy más európai országokban, a nők többségben vannak az egyetemen, az egyetemi hallgatók 40 % férfi, a nők 34%-a, a férfiak 28%-ának van egyetemi diplomája. Az önkormányzatoknál a munkavállalók 50%-nak van egyetemi diplomája, a megyei önkormányzatoknál 70 %-os az egyetemi diplomával rendelkezők aránya. 78%-a nőknek – 20-66 éves korig- jelen van a munkaerőpiacon, csak Izland és Svédország rendelkezik jobb arányszámokkal. A parlamenti képviselők 40%-a nő. A miniszterek 50%-a nő. Felsővezetők aránya az üzleti szférában viszont 10 vezetőből 6 férfi.

A norvég jóléti állam feltételei lehetővé teszik a norvég férfiak és nők számára, hogy a szakmai életüket összeegyeztessék a családi életükkel. Az országos szabályozás következtében, minden gyermeknek 1- 6 éves kor között kötelező óvodai helyet biztosítani. A norvég rendszerben két éves korig lehet otthon maradni a gyermekekkel.

 

 

A tanulmányút résztvevői ellátogattak a helyi Hokus Pokus óvodába. Az intézmény különös figyelmet fordít a lányok és fiúk egyenlő bánásmódban való részesítésére, a gyerekeket arra nevelik, hogy ne gondolkodjanak kötött nemi szerepekben, a kisfiúk és kislányok egyaránt babázhatnak, építhetnek, játszhatnak bármilyen játékkal, igényüknek megfelelően. Az óvoda az egyéniség fejlesztésére törekszik, a másság elfogadására, együttműködésre neveli a gyerekeket, a kreativitás növelését tűzte ki céljául. Az óvodapedagógusok között számos férfi van, az óvoda ily módon is törekszenek a megfelelő nemi egyensúly kialakítására.

A résztvevők ellátogattak az agderi egyetemre, ahol az egyetem a nők és férfiak esélyegyenlőségének témájában folytatott kutatásairól hallhattak. Agder megye önkormányzatánál, Tore Askildsen, Vest-Agder alpolgármestere beszélt a regionális esélyegyenlőségi stratégia tervezési folyamatáról, valamint Kelet- és Nyugat-Agder régió jövőbeli összeolvadásáról.

 

A delegáció a Holte iskolában a MOT programról hallhatott, a program vezetői és résztvevői előadásában. A MOT szó bátorságot jelent norvégul. A program arra neveli a fiatal középiskolás diákokat, hogy merjenek nemet mondani, ha valamit nem szeretnének, merjenek kiállni magukért és mégis közösségi, társaikat támogató emberekként legyenek jelen a társadalomban. A MOT programban a diákok évente több alkalommal tematikus foglalkozásokon vesznek részt, amelyek segítségével életvezetési stratégiákat sajátítanak el, hogy könnyebben boldoguljanak az iskolában, csakúgy, mint tágabb környezetükben.

 

A város esélyegyenlőségi politikájáról Mette Gundersen, választott helyi képviselő és Toril

Hogstad esélyegyenlőségi szakértő beszélgetett a résztvevőkkel.

 

A delegáció tagjai részletes helyzetfelmérő kérdőívet töltöttek ki saját településük helyzetéről az esélyegyenlőség területén, valamint megfogalmazták jövőbeli terveiket a témával kapcsolatban. 2008 februárban interaktív szeminárium keretében stratégiai koncepciót készítettek elő, amelyben ajánlásokat fogalmaztak meg arra vonatkozólag, hogy a Norvégiában tanultakat miként adaptálhatják majd saját településükön.

 2017. december 4.

« Vissza