Hírek

[1] A koherenciaérzés fogalma eredendően Aaron Antonovsky (1979, 1987) amerikai származású, Izraelbe emigrált orvos-szociológustól származik. Antonovsky az egészség okait és megőrzésének lehetőségeit kutatta. Szemben az általános orvostudomány „üldöző” stratégiájával, ahol a betegségek kórokozóit keresik, Antonovsky azt vizsgálta, hogy miért lehetséges az, hogy hasonló életkörülmények, kockázati tényezők között élő és hasonló traumákat elszenvedő emberek közül egyesek megbetegszenek, míg mások egészségesek maradnak. Létrehozta a salutogenezis modelljét (a szó jelentése: salus – lat. egészség, genezis – gör. eredet). Ez a modell a megküzdőképesség, vagyis a pszichés immunrendszer alapját képezi. Bővebben: http://www.preventissimo.hu/tudastar/cikk/141

A célcsoportjuk azok az emberek, akik magas egészségügyi kockázattal élnek, vagy változtatniuk kell a szokásaikon. Az első alkalommal személyes tanácsadáson azonosítják be a problémát, majd tervet alakítanak ki, hogy melyik csoporthoz vagy kurzushoz érdemes csatlakoznia. Vannak különböző, állandó csoportok, mint az egészséges étrend vagy aktív élet kurzus, amely utóbbi az elegendő testedzést tűzi ki célul. Kisebbségi hölgyeknek speciálisan kialakított csoportjuk is van. A csoportok foglalkozásaira 12 héten át járnak az emberek, majd újra személyes tanácsadásra kerül sor, ahol értékelik, hogy elérték-e a céljukat, és ha nem újra kezdik a folyamatot.

Az eredményeik azt mutatják, hogy sok embert tudtak bevonni az egészséges élet kialakításának irányába. Motivációt és tanácsot kapnak az emberek. A norvég orvosok körében végzett felmérés is azt mutatja, hogy nagyon hasznosnak tartják a szolgáltatást. A 2000-es évek elejétől működő szolgáltatásokról klinikai kutatások még nincsenek, azonban az biztos, hogy az emberek máshogy gondolkodnak az egészségükről. Ha azt gondolják magukról az emberek, hogy egészségesek, akkor valóban egészségesebb értékeik is lesznek a vizsgálatokon.

A kisebbségi hölgyeknek speciális egészség-megőrzési programot indítottak. Ez Stavangerből induló kezdeményezés. A náluk élő kisebbségi emberek fokozottan ki vannak téve a 2-es típusú diabétesz veszélyének. Gazdasági-társadalmi különbségeket is szerettek volna elsimítani ezzel a programmal. A Dél-kelet Ázsiából érkezők fokozottan ki vannak téve a cukorbetegség kockázatának. Azért választották célcsoportul a nőket, mert ők vásárolnak és ők készítik az ételt a családnak. A program előkészítésekor aggódtak a program sikeréért, a Nemzeti Bevándorlásügyi Egészségügyi Hivatal figyelmeztette őket a felmerülő problémák lehetőségéről: nehéz őket bevonni bármilyen programba és ott tartani őket. Ezért a kétségek miatt meghívtak néhány célcsoportbeli hölgyet, hogy dolgozzanak velük a programfejlesztésben is. Segítsenek témákat kitalálni, ami érdeklődésre tart számot és segítsenek minden korcsoport bevonásában. Az idősebb hölgyek nagyobb tiszteletnek örvendnek hagyományosan, ezért volt fontos az ő megnyerésük az ügynek. 10 alkalmas kurzussal kezdtek, amelyben életvezetési, mentális tanácsadásra került sor. Az időzítésre is figyeltek: miután elvitték a hölgyek a gyerekeket az iskolába, utána kezdődtek a foglalkozások. Kiderült, hogy a rendes napirendjük szerint elvitték a gyerekeket az iskolába majd hazaértek és reggeliztek. Ezért a kurzuson reggelivel kezdtek. Különböző tudományterületeket vontak a témákba: a dietetikus, a fogorvos a cukor hatásairól beszélt. Az orvos az egészséges életmód és az egészség összefüggéséről beszélt. A pszichológus a mentális egészség és a fájdalom érzékelése közötti összefüggésről beszélt. A különböző kultúrák különböző módon fejezik ki a fájdalmat, az is fontos volt, hogy a norvég egészségügyben használatos szavakat megismerjék a bevándorló hölgyek. A program elején és végén állapotfelmérést végeztek a résztvevőkön: testösszetétel, vérnyomás és vércukor mérés volt. Nem vesztettek sokat a súlyukból viszont izmosabbak lettek és jobb eredményeket produkáltak. A 10 hetes kurzus végén, aki szerette volna, újra kezdhette a programot. Könnyű volt toborozni további résztvevőket, mert a program jó híre elterjedt. Vizuális elemekkel próbálták érthetőbbé tenni a mondanivalójukat és a történetmesélés eszközével színesíteni azt. A foglalkozások elején érdekes történettel vezették be az aktuális témát. Az étkezéssel kapcsolatos kulturális különbségek megvitatása hozza közelebb egymáshoz a különböző kultúrákat. Az is érdekes, hogy mennyi szót használnak egymás között ugyanazon fogalmak lefordítására. Testedzést is elkezdhetnek a program keretében, ha a hölgyek a házimunkán túl mozogni szeretnének. Az étkezéssel kapcsolatban számos kulturális jellemzőre fény derül: hogyan gondoskodnak egymásról az emberek, hogyan viszonyulnak egymáshoz, hogyan fejezik ki egymás iránti tiszteletüket. A norvég önkormányzatok nagyon érdeklődnek a program átvétele iránt illetve Dániából is érkezett már megkeresés. A program sikere egyértelműen a történetmesélésben és a vizuális elemekben keresendő.

A résztvevőktől érkező kérdések során felmerült: hogyan verbuválják a résztvevőket? Magyarországon nincsen ehhez hasonló intézmény ugyanis, hiszen ezt a fajta komplex szolgáltatást töredékében kaphatják meg az emberek. A válasz szerint erős a kommunikációs stratégiájuk: jelen vannak a közösségi médiában, a háziorvosok is küldik őket. 700 résztvevő vesz részt évente a programban. Azért könnyű toborozni a résztvevőket, mert nem mondják meg nekik, hogy mit kell tenniük. Nagyon jól képzett szakemberek terelgetik őket a megfelelő megoldások felé.

A magyar delegáció arra is kíváncsi volt, hogy az egészséges életre nevelés nem csupán szokásokon múlik, hanem a pénzen is. Hogyan segít a program a résztvevőknek ebben? Az előadó elmondta, hogy a program során együtt mennek vásárolni, együtt állítják össze a bevásárló listákat annak érdekében, hogy gazdaságos lehessen az egészséges életmódra való áttérés.

További kérdésre válaszolva az előadó elmondta, hogy a kisebb, távoli településeken a program alap verziója érhető el, és a komplex szolgáltatást a nagyobb településeken vehetik igénybe.

A KS Regionális Irodájának munkatársai 2018. március 20-án reggel üdvözölték a delegációt a stavangeri városházán.

Az előadás a Norvég Helyi és Regionális Önkormányzatok Szövetsége (KS) bemutatásával kezdődött: a fenti képen az oslói központ látható. A KS hármas funkciót tölt be a norvég önkormányzati rendszerben, ahol minden önkormányzat a tagjai közé tartozik: érdekvédelmi, munkáltatói érdekképviseleti és fejlesztési. 7 regionális irodája közül az egyik ebben a városban található.

A norvég önkormányzati szektor néhány főbb mutatója:

• Bevételek 2017-ben: 535 md NOK (57 milliárd EUR)

–       18 % -a a teljes GDP-nek

–      465000 alkalmazott, ami az összes alkalmazott 19 %-a az országban.

Az önkormányzati kötelező feladatok rendszere:

A régióról szólva elmondták, hogy 26 önkormányzat található itt 470 ezer lakossal. Norvégiában önkormányzati reform zajlik. A folyamat eredményeképpen az új önkormányzatok száma 428 (426)-ról 354-re fog csökkenni.

• 47 egyesülés, összeolvadás, 74 települést érint
• 1 összeolvadás 2017.1.1., 4 összeolvadás 2018.1.1., 42 összeolvadás 2020.1.1.
• Önkormányzati oldal: A parlamenti döntések hatására, közösen kidolgozott önkormányzati összeolvadási tervek
• Megye: A Parlament által jóváhagyott összeolvadások, egyesülések 50 %-a nem elfogadott a megyei önkormányzatok részéről. Elfogadott összeolvadás: Trøndelag (Közép-Norvégia), Agder (Dél-Norvégia) és Vestlandet (Nyugat-Norvégia).  Az utóbbi éppen csak támogatottságra nyert a Parlamentben. Amennyiben a parlamenti támogatottság 3 héten belül változik és az érintett megyék benyújtanak egy kérelmet arra vonatkozólag, hogy nem szeretnék az egyesülést, igen kevés változásra számíthatunk.

Új régiók – 19-ről 11-re

• 1 összeolvadás (Trøndelag) ami két megyét érint 2018.01.01.
  • 6 összeolvadás, 13 megyét érint 2020.01.01.
  • 3 összeolvadás, ami 6 megyei önkormányzat testületének összevonását érinti
  • 3 összeolvadás, testületi összeolvadás nélkül

Kiira Keski-Nirva a KS szakértője áttekintést nyújtott a norvég jogi keretekről, esélyegyenlőségi feltételekről, a munka és magánélet egyensúlyát segítő intézkedésekről

A legfontosabb adatokról szólva Norvégiában a nemek között esélyegyenlőség területén a következő megállapítások hangzottak el:

• 28,3%-a polgármestereknek nő
• 39%-a az önkormányzati választott képviselőknek nő
• A női önkormányzati alkalmazottak fizetése a férfiak fizetésének 93,5 %-a, a közigazgatásban dolgozók 70,1%-a nő. 
• A gyermekek 91%-a óvodás
• A férfiak 69,7%-a kiveszi a kötelező gyermekgondozási szabadságot.

A norvég stratégiáról a munka-magánélet egyensúlyának biztosításáért elmondta a KS szakértője, hogy:

• 1-5 éves korig kötelező óvodai hely minden gyermek számára
• Gyermekgondozási szabadság: 59 hét a fizetés 80%-ért, vagy 49 hét a fizetés 100%-ért
• Anya-apa kvóta: 10 hét, amit bármely arányban feloszthatnak egymás között
• Betegszabadság, ha gyermek beteg: 10/20 nap

a KS mit dolgozik az esélyegyenlőség terén elmondta, hogy úgy ösztönzik a nők részvételét a közéletben, hogy működtették például a jelöltek hálózatát: 70 nő működött együtt annak érdekében, hogy felsővezetői pozícióba kerülhessenek. Inspiráló hálózat volt, amelynek hangsúlyos eleme volt az is, hogyan hangolják össze a munka és magánéletüket. A KS legfőbb célja, hogy a közigazgatásban és a politikában ugyanannyi vezető kerüljön ki a férfiak és a nők közül.

Egy másik példaként említette Kiira Keski-Nirva a „Több férfit az egészségügybe” projektet, amiben többnyire munkanélküli férfiakat képeznek át egészségügyi területre. A KS sok szervezettel működik együtt a céljainak elérése érdekében.

A délután folyamán látogatásra került sor a stavangeri Szabadidős és Ifjúsági Központba. A fiatalok aktív közösséggé fejlődését célzó intézmény számos ingyenes és az igényekre szabott szolgáltatással várja a látogatókat. Egy magyar önkéntessel is volt alkalom beszélgetni, aki az EU önkéntesküldő szolgáltatásán keresztül és annak támogatásával élt Stavangerben már néhány hónapja.

A delegáció ezt követően a stavangeri Városházán az Bjørg Tysdal-Moe alpolgármester asszonnyal és Ingrid Hauge Rasmussen tanácsadóval találkozott. A városvezető hölgy elmondta, hogy az olajcsökkenés miatt sokan sajnos elvesztették a munkájukat. Szerencsére örömmel látják az optimizmust a munkaerőpiacon, de azt szeretnénk, hogy a munkanélküliség tovább haladjon. A cél az, hogy 2020-ra 10 000 új munkahelyet érjenek el a régióban. Röviden a város alapadatairól:

Stavanger Norvégia 4. legnépesebb városa, 132 729 lakossal rendelkezik. Területe: 44,51 km2.  Stravanger a kontinensen és számos szigeten fekszik és Rogeland megye közigazgatási központja. A várost 1125-ben alapították, Norvégia egyik legrégibb városa. A város 7 kerületből áll, javarészt lapos területekből áll. A városban számos nemzetközi cég van jelen, köztük a Statoil, az olajipar jelentőségét mi sem mutatja jobban, minthogy a várost Norvégia olaj fővárosaként is emlegetik. Stavanger jelentős egyetemi város, számos felsőoktatási intézmény központja. A képviselő testület 67 főből áll, a vezetésben többségben vannak a Munkáspárt képviselői. A város meglehetősen alacsonyan fekszik, számos tó (5) és fjord (3) található itt és gazdag élővilággal rendelkezik. A zöld területek aránya magas, a várost parkok tarkítják.

A delegáció a tanulmányút harmadik napján Sandnesbe és a Science Factory nevű tudományos és kutatási látogatóközpontba utazott.

A központ egyaránt szolgál tudományos célokat, másrészt ismeretterjesztéssel, gyermekek oktatásával is foglalkoznak. Kiemelt céljuk, hogy minél több lányt vonzzanak a tudományos területekre. Sandnesben található a világhírű kerékpárgyár, amelynek kiállítása szintén a központban kapott helyet.

Hilde Lofthus aljegyző asszony Sandnes önkormányzatának képviseletében elmondta, hogy 75 ezres városa akár egy mini Norvégia: megtalálhat benne minden, ami jellemző az országukra: a lakosok 30%-a 30 évnél fiatalabb 3%-kal növekedett a lakosság évente 2015-ig, ez a folyamat most megállt az olajválság miatt. Észak-Amerikából, Európából érkeznek sokan hozzájuk: 140 országból élnek itt emberek együtt békében. A második legnépesebb nemzetiség a lengyel a norvég után a településen. A munkanélküli ráta 1,7% körül van átlagban Norvégiában, Sandnesben ez 4%.

Az ország politikai vezetésébe jelentős arányban vesznek részt nők: a 2018. január 17-én megalakult kormányban 22-ből 11 nő vesz részt a női miniszterelnök vezetése mellett.

Ő személy szerint 60 évesen három gyermek édesanyja, 5 unkája van már, 10 éve dolgozik az önkormányzat vezetésében és mindig teljes munkaidőben dolgozott. A hivatal vezetésében 7 fő vesz részt, akikből 2 férfi. A férfiak jelenlétét az olaj magyarázza meg. Nagy a verseny a közszféra és a privátszektor között a minőségi munkaerőért.

Sigrun Homleid szakértő elmondta, hogy ő felel Sandnesben a szakszervezetekkel való tárgyalásokért többek között. 2005-ben kezdtek el először foglalkozni az esélyegyenlőségi tervezéssel, korábban nem kezelték önálló területként. 2009 óta diverzitás tervvé változott az elnevezése és némileg a tartalom is, hiszen más alulreprezentált csoportokat is bevontak a tervek célcsoportjai közé. Ezekről a tervekről folyamatosan jelentéseket és kiértékeléseket kell küldeni a kormányzat felé. 

Vigdis Vatne, a Sandnes-i HØYLAND Középiskola igazgatóját és helyettesét azért hívták meg a delegáció programjába, mert 2017-ben ez a középiskola nyerte el a Benjamin Díjat. A rasszizmus elleni harc keretében a díjat egy tragikus eseten nyomán alapították 2002-ben. A 15 éves Benjamin Hermansent egy Osló közeli városban rasszista indokból gyilkolták meg. A díjat olyan középiskolák nyerhetik el, amelyek aktívan tesznek a rasszizmus és a diszkrimináció ellen. 

Az igazgató asszony elmondta, hogy a 75 ezres Sandnesben iskolájuk 330 13 és 16 év közötti fiatalt oktat és nevel 41 tanárral és 7 szociális munkással. Az óraelemzés módszerével követik és fejlesztik a pedagógiai munkát, ami folyamatos magas minőségű szolgáltatást teszlehetővé. Benjamin Franklin szavait követik felfogásukkal: « If you tell me , I will forget, If you teach me, I will remember, If you involve me, I will learn.» Vagyis «Ha elmeséled nekem, elfelejtem, ha megtanítasz, emlékezni fogok, ha bevonsz engem, meg fogom tanulni». Így a pedagógusok aktív résztvevői a foglakozásoknak ahelyett, hogy frontálisan oktatnának. 

Két módszerüket osztották meg a magyar látogatókkal: a FlexID és a DEMBRA programokat. Az előbbi lényege, hogy a különböző nemzetiségi hátterű diákoknak azt mutatják meg, hogy rugalmas az önazonosságunk, vagyis attól, hogy egy kisebbségi nemzetiség tagjai vagyunk, lehetünk adott esetben a norvég társadalom hasznos és fontos része is. Bizalmat, tudást és készségfejlesztést ösztönöznek, ezzel próbálnak hidakat építeni a tanulók között. A DEMBRA a rasszizmus és diszkrimináció elleni demokratikus rpogram, amelynek keretében három alapelvet követnek: részvétel és befogadás, tudás és kritikus gondolkodás, és a kompetenciák sokszínűsége. Azt vallják, hogy a befogadás több, mint az integráció. A diákokat különböző programokon át arra sarkallják, hogy lekerüljék a rasszizmust és a diszkriminációt.

Mindezt olyan jó eredménnyel, hogy 2017-ben kitüntették őket

A tanulmányút utolsó napjának délutánján a Sandnesi polgármesterrel munkaebéd keretében beszélgettek a résztvevők.    

Sandnes város és önkormányzat Rogaland megyében található. Stavangertől mintegy 15 km-re, délre helyezkedik el, a két város terjeszkedése során konurbációt hozott létre, amely Norvégia egyik legnagyobbja. Sandnes területe: 304 m2-ből és a 275. önkormányzat területét tekintve Norvégiában, lakossága szempontjából viszont – 75,497 ember  –  a 8. legnagyobb önkormányzat. Ez azt is jelenti, hogy igen sűrűn lakott, a lakosság az elmúlt évtizedben 24,8 %-kal nőtt.

Az önkormányzathoz tartozó város 13 kerületből áll és az önkormányzathoz kapcsolódik még számos falu, mint Hommersåk, Høle, Foss-Eikeland, Stokka, és Vatne.

Stavanger mind gépkocsival, mind pedig vonattal könnyen megközelíthető, így sokan választják lakhelyükként Sandest, miközben Stavangerban dolgoznak: a lakosság 31 %-a dolgozik Stavangerben.

Sandes képviselőtestülete 49 főből áll és a jelenlegi vezetésben többségben vannak a Munkáspárt képviselői.

Sandnes Norvégia kerékpáros városaként ismert, főleg, mert itt üzemel évtizedek óra az Øglænd DBS kerékpárgyártó cég. A helyiek és a turisták számára számos kerékpárútvonal áll rendelkezésre.

Sandnes város jelentős ipari tevékenységnek ad otthont, ebben nagy az északi-tengeri kőolajkutatás- és kitermelés és az információtechnológia szerepe.

A folyamatban lévő politikai reform kapcsán Sandnes és a környező városok kapcsán is sor került összevonásokról való egyeztetésekre

További képek itt