Esélyegyenlőség (4-es munkacsomag)

Pénzes Erzsébet, Hidegkút polgármestere    Bjørg Tingstad, Fosnes polgármestere

Pénzes Erzsébet, Hidegkút polgármestere 44 éves, a két nagyobb, egy 10 és 8,5 éves és egy 20 hónapos kislány édesanyja. 2010-ben lett polgármester. Szakmáját tekintve okleveles geológusmérnök, a Pannon Egyetem Turizmus Tanszékén egyetemi tanársegédként dolgozik. Angol, német és orosz nyelven beszél. 11 éve él családjával Hidegkúton, ahová azért költözött, mert beleszeretett a településbe, a fekvésébe, a hangulatába és abba területbe, amelyre az otthonukat építették.

Hidegkút a Balaton irányába ereszkedő egyik gyönyörű völgy felső végében, szántóföldekkel és erdőkkel körülvéve húzódik az öt utcából álló, 450 lakosú kisközség. A Hidegkúti-séd patak szeli ketté a falu egykoron két külön településből álló alsó és felső részét. A terület jellege és a csodaszép fekvés csendes, békés életteret biztosít az itt élők számára. Ez az, amelyet a helyi lakosság meg akar őrizni, és a kis közösség előnyeit kihasználva ezt még élhetőbbé tenni. Hidegkút lakosainak egy része a 18. századi német telepesek leszármazottjai közül kerül ki, akik máig őrzik a sváb hagyományokat, szokásokat.

Hidegkúton nincsenek közintézmények, óvodába és iskolába a szomszédos Tótvázsonyba járnak a gyerekek. A falu demográfiai helyzetére jellemző, hogy több a 18 év alatti gyerek (jelenleg 75), mint a 60 év feletti (60) lakos. A közösségi élet a faluházban, a nemrég felújított kultúrházban, nyáron a faluközpontban levő sportpályán és környékén, a játszótéren és a parkban zajlik.

Pénzes Erzsébet már általános iskolás korában nagyon aktív volt, zenét tanult, sportolt, mindenféle szakkörökre járt. A gimnáziumi évek alatt kezdett el tájfutni, ez továbbra is meghatározó része az életének, hiszen a tájfutásban kell a jó erőnlét, de amellett fejben is folyamatosan ott kell lenni és minden pillanatban döntést kell hozni, kiváló tréning az élethez is. A tájfutóversenyek miatt rengeteget utazott, így ismerte meg Magyarország szinte minden táját.

A másik dolog, ami szintén meghatározó az életében, az a természetszeretet, a természet közelsége. Bár egy nagyváros belvárosában nőtt fel, mindig is vidéken érezte jól magát, gyerekkori álma volt, hogy kis faluban éljen. Hidegkúton rátalált erre az álombéli helyre, csodálatos helyen lakik, és patak folyik a kert végében. Szabadidejében szeret kirándulni, a természetben lenni. Sajnos mostanában nem sok ideje akadt erre, de igyekszik a munka – magánélet egyensúlyt most visszabillenteni egy kicsit a magánélet felé. A három feladat (polgármesterség, egyetemi előadói pozíció, család) ellátása komoly erőfeszítéseket igényelt a polgármester asszony részéről, sokáig a magánéletét szorította háttérbe. Most munkahelyváltást tervez és igyekszik a delegálható feladatok egy részét, jó vezetőként a faluban másnak adni.

Egy kistelepülés polgármesterének egészen más szerepköre és feladata van, mint egy nagyobb városénak. A kapcsolatok sokkal személyesebbek, emiatt számtalan olyan probléma van, amely nem feltétlenül polgármester feladatkörébe tartozik, de a lakók mégis a polgármestertől várnak rá megoldást. Lehetnek ezek személyes ügyek, szomszédokkal való konfliktus, de akár a közművek meghibásodása is.  Ez a kistelepülési polgármesterség szépsége és nehézsége egyben: a polgármesteri feladatban, számára az volt az egyik legnehezebb rész, hogy határozottan, de nem elutasítóan elmondja, melyek azok feladatok, amelyek már nem tartoznak polgármesteri hatáskörben.

Pénzes Erzsébet, úgy érzi, hogy még mindig sok berögzült sztereotípia a nők és férfiak társadalmi, munkaerő-piaci szerepeit illetően Magyarországon. A mintaprojektben való részvételén keresztül szeretné megismerni a norvég jó gyakorlatokat, példákat a nők és férfiak megfelelő feladatleosztásait illetően, a megfelelő időbeosztás, munkaidők kialakítására vonatkozóan, valamint a példaértékű esélyegyenlőségi politikákkal kapcsolatban.

Bjørg Tingstad, fosnes-i születésű, 55 éves, négy felnőtt gyermek édesanyja, eredeti szakmáját tekintve tanár, de dolgozott számos iskolában ügyintézőként és néhány évig egy felnőttképzés igazgatójaként is. Tanári diplomája mellett különféle felnőttképzésekben szerzett másoddiplomát, többek között vezetési ismereteket tanult az úgynevezett norvég Női Egyetemen (esti képzés). Férjével közösen 25 éve egy tejgazdálkodást vezet.

2007-ben választották Fosnes, polgármesterévé. Ő a település első női polgármestere. Fosnes Norvégia 10. legkisebb mikro-térsége a maga 650 lakosával, ebből ötszázan Jøa szigetén élnek, amely félórányi autóútra és ötperces komptávolságra található a legközelebbi várostól, Namsos-tól. Fosnes érintetlen természetvédelmi területtel, csodálatos természeti látványosságokkal, hegységekkel, fjordokkal, erdőséggel rendelkezik és a nyugatról az Atlanti-óceán határolja.

A mezőgazdaságnak meghatározó szerepe van a térség életében, kiváltképpen a tejtermelésnek. A lakosság egy része a városban dolgozik, más részük az olajiparban, megint más részük halászatból él és természetesen sokan dolgoznak különféle közszolgáltatási szektorokban (iskolák, egészségügy stb.)  A régió számos kulturális eseménynek ad otthont, amelyek megszervezésében a lakosság aktív részt vállal.

Kezdetekben szinte egyetlen női képviselő sem volt az önkormányzati testületben, 2007-ben azonban áttörést sikerült elérni, a 15 képviselő közül 10 volt nő. Némi visszaesés volt tapasztalható 2011-ben, amikor „csak” 6 nő kapott helyet a képviselőtestületben. Emellett a hivatal vezetője, ld. a jegyző, is nő.

Bjørg Tingstad megítélésében a női politikusok az esélyegyenlősége tekintetében  komoly eredményeket értek el Norvégiában és a régióban is, de emellett is még mindig van miért harcolni. Nagyon fontosnak tartja, a női részvételt a közélet minden területén, ennek egyik kulcseszköze a nők önbizalmának erősítése és a különféle társadalmi csoportok megfelelő módon történő érzékenyítése a női esélyegyenlőség témaköre iránt.