A falvak érdekvédelme-MFSZ munkacsomagja

A Norvég-Magyar önkormányzati együttműködés MANORKA kapacitásépítési programjának keretében a 730 lelkes falu Művelődési Házában összegyűlt polgármestereket, jegyzőket és pénzügyi ügyintézőket Pósfai József polgármester köszöntötte, majd bemutatta a települést.

Szabó Gellért röviden ismertette a MANORKA Projekt fontosabb ismérveit, majd elmondta, hogy a fórumsorozat 11. rendezvényén az önkormányzatok jelenleg leginkább aktuális feladatára, a költségvetésre koncentrálnak. A pénzügyi ügyintézőket különösen érdeklő, meghívó szerinti második előadás viszont az előadó, Dr. Kézdi Árpád betegsége miatt elmarad.

Peresztegi Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője részletesen ismertette a 2015. évi költségvetési törvény önkormányzatokat érintő ismérveit. Elődását elérheti ide kattintva. Egyebek között:

• a valós kiadásokra jobban alapoznak a támogatások (önkormányzati beszámolók vizsgálata)
• ismét bővül a feladatalapú támogatások köre (gyermekek és családok átmeneti gondozása),
• „szegényebb” települések erőteljesebb támogatása (szolidaritás, kiegyenlítés elsősorban a differenciáltabbá váló beszámítás és kiegészítés rendszerén keresztül),
  • az új beszámítási szabályok következtében 8,5 ezer Ft/lakos adóerőig jelentősen jobban járnak a települések 2014-hez képest, 24 ezer Ft-ig változó mértékben, de pozitív a változás, a felett dominál a negatív hatás
• önkormányzati fejezeti tartalék csökken, csak egyedi problémák kezelésére szolgál,
• kötött felhasználás pontosítása (a kiadásként elfogadható kormányzati funkciók rögzítése),
  • a feladatfinanszírozásból adódóan a költségek és bevételek megfelelő szakfeladatra (Kormányzati funkciók!!) könyvelése minden eddiginél fontosabb. Ha egy település egy feladatra támogatást kap, de arra költséget nem könyvel => visszafizetési kötelezettség!!!
• kötelező feladatokhoz kapcsolódó fejlesztések prioritása (növekvő források, külön soron megjelenő egyedi fejlesztési támogatások)
  • a 3. számú melléklet támogatásaira várhatóan márciusig megjelennek a pályázati kiírások (nem miniszteri rendeletben osztják el azokat). A melléklet egyes céljainak támogatását az ott megjelölt határidőig lehet felhasználni.
  • Kifejezett sikerként értékelhető, hogy több fontos célra – utak felújítása, a gyermekétkeztetés (konyhák) fejlesztése, szociális szakosított ellátást nyújtó és gyermekek átmeneti elhelyezését szolgáló intézmények fejlesztése – biztosít a költségvetés fejlesztési támogatást.
• közös hivatalok esetében a régi „felállással” számoltak az első két hónapra. Az önkormányzati választást követően a közös hivatalok lehetséges átrendeződése február végéig lezárul, ennek alapján márciustól a hivatali működés támogatását az új rend szerint újraosztják.
• óvodák építésére-fejlesztésére 2,5 Mrd keret áll rendelkezésre, melyre szintén pályázni lehet majd, ám engedélyes terv nélkül támogatási okiratot nem adnak ki a nyertesnek
• az ebr42-ben a pedagógusok minősítéséhez kapcsolódó „visszamutatott” létszámadatokat indokolt ellenőrizni, kiegészítő felmérés ideje alatt a szükséges pontosítások jelezhetők.

Az elhangzott felvetésekből:

• Általános az a tendencia a közigazgatásban, ami egyetlen szóval embertelenedésnek nevezhető. Különösen a pénzügy területén igaz az, hogy sablonok és száraz szabványok mentén dől el meglehetősen nagy adottságbeli különbséggel rendelkező személyek és települési közösségek sorsa. A fentről kapott elvárások úgy hatnak, mintha robotokat átprogramoznának, ez pedig kiöli a Haza iránti elkötelezett áldozatkészség idősebbekben még munkáló érzését.
• Adott közös hivatalban már 1 éve nincs pénzügyes, 2014-ből szinte semmi nincs lekönyvelve. Kértek segítséget, de a Kincstár embert adni nem tud, könyvelni nem könyvel, csak bírságol. Folyamatosan pályáztatják ugyan az állást, de a köztisztviselői fizetésért senki nem megy oda dolgozni, több százezret pedig képtelenek fizetni. Kilátástalan a helyzetük.
• Nehéz dolog nap, mint nap szembesülni azzal a helyzettel, hogy a járási ügysegéd (esetleg korábban falubeli köztisztviselő!) alkalmanként 4-7 percet tartózkodik a községi Hivatalban, esetleg van naponta 5-6 ügyirata, a legjobb pénzügyeseink pedig itt hagynak bennünket, mert nem bírják az idegi terhelést (konkrét példa: bolti eladónak ment valaki több pénzért és nyugalomért). Mi vár a falvakra, ha a tapasztaltabb munkaerő elfogy, és nem lesz utánpótlás?
• A Kincstár ne nappal végezze a KGR verzióváltását, mert ez bosszantóan visszaveti a munkavégzést, adatvesztést okozhat, és kiszámíthatatlanná teszi a munka ütemezését.
• Sokat segítene, ha a KGR-ben az űrlapok kitöltésénél a képernyőnek nagyobb volna a tényleges munkafelülete. Néhány űrlap 10-12 oszloppal rendelkezik, de a tényleges adattartalmat hordozó felület a képernyőnek alig negyedén látható. Ráadásul olyan indokolatlanul nagy oszlopszélességgel, hogy 2-3 oszlop látható csak, a számadatok pedig szinte elvesznek a cellákban.

A válaszokból:

• A Kincstár 80 fővel új csoportot állított fel, akik az önkormányzatok adatszolgáltatását, a kapcsolattartást segítik.
• A központi hatóságok (minisztériumok, Kincstár) szakértőinek többsége pontosan érzékeli (és maga is megszenvedi) a számos, és gyakran változó jogszabály miatt a településeken jelentkező nehézségeket. A jobbítás viszont a résztvevők számossága, a rendszer bonyolultsága, az Uniótól érkező elvárások „változatossága” miatt lassú folyamat. Ehhez társul még az adatszolgáltatók oldalán tapasztalható, igen széles skálán mozgó helyi adottság (szakértelem, gyakorlat, informatikai felszereltség, stb.).
• A tavalyi évhez viszonyítva remélhetően az adatszolgáltatás egyszerűbb, a fejlesztéseknek köszönhetően áttekinthetőbb lesz – szeretnék elkerülni kaotikus helyzet kialakulását. Ezzel együtt viszont a mostani göröngyös útról való közös túljutásban bízhatunk csak, visszafordulás nem lehetséges.

Úny, 2015. január 22.                                                Magyar Faluszövetség

A rendezvényről készült képek