A falvak érdekvédelme-MFSZ munkacsomagja

Emlékeztető a Magyar Faluszövetség szervezésében 2015. február 2-án Bojt községben (Hajdú-Bihar megye) a Művelődési Házban megtartott önkormányzati fórumon (workshop) elhangzottakról

A MANORKA kapacitásépítési programjának keretében az 560 lelkes falu Művelődési Házában összegyűlt polgármestereket, jegyzőket és pénzügyi ügyintézőket Vass Mária polgármester köszöntötte, majd bemutatta a települést. Elmondta, hogy a ’70-es években még 1300 lelket számláltak Bojton. Az utóbbi évtizedben nagy utat tettek meg a közösségépítés terén. Tetemes adósságukat kitisztázták, az adósságkonszolidációból való kimaradásuk ellentételezéséből a Faluháznak való épületet vásárolták meg, sőt a Fórum helyszíneként szolgáló Művelődési Ház felújítása is megtörtént. A Start programban szinte valamennyi fht-s helybelit foglalkoztatnak. Autókat vásároltak, vesszőseprűt, cirokseprűt, kosarat, száraztésztát készítenek, kertészetet, állattelepet üzemeltetnek (mangalica, baromfik). Régen általános volt az alkoholizmus és az uzsora Bojton, manapság már hosszabb időtávra is tudnak tervezni a falubeliek, tanulásra biztatják a családok gyermekeiket, akik helyben Óvodába és alsó tagozatos iskolába járhatnak.

Szabó Gellért röviden ismertette a MANORKA Projekt fontosabb ismérveit, majd elmondta, hogy a fórumsorozat az előző rendezvénnyel azonos napirend szerint zajlik, vagyis az önkormányzatok költségvetése és a pénzügyi ügyintézőket különösen érdeklő könyvelés, adatszolgáltatás a téma.

Dr. Papp Emese, a Belügyminisztérium főosztályvezetője részletesen ismertette a 2015. évi költségvetési törvény önkormányzatokat érintő ismérveit. Előadása letölthető innen Egyebek között:

• Immár a temetőt „csak” üzemeltető települések is kapnak támogatást.
• Az OSAP jelentések valóságtartalma és a bevételek-költségek megfelelő helyre könyvelése nagyon fontos feltétele a ténylegesen ellátott feladatok megfelelő támogatásának.
• A költségvetési törvény 3. számú mellékletében sorolt pályázatok kiírásának, elbírálásának és a támogatás elszámolásának alapját az Áht. VI. fejezetében foglaltak adják. Ezeket a szabályokat nagyon pontosan be kell tartani!
• Az adósságkonszolidációban nem érintett települések számára igyekeznek olyan célokat megjelölni a leendő pályázati felhívásban, amikre uniós forrás nem nyerhető.
• Igaz, csak 1 Mrd-os kerettel, de ismét van forrás belterületi utak, járdák, hidak felújítására.
• Az „Art” mozihálózatnak biztosított keret esetleg néhány falusi mozi újraélesztését segítheti.

Az elhangzott felvetésekből:

• Méltánytalan, hogy a főváros minden tekintetben kiemelt forrásokban részesedik, a falvak pedig a legfontosabb célokra sem pályázhatnak (pl. szennyvízkezelés).
• Az önkormányzati tulajdonú hulladékkezelő cégek bevételkiesését a falvak képtelenek pótolni, mi értelme van így ezen a területen a rezsicsökkentésnek?
• A kétezer lakos feletti települések mikor számíthatnak a jó gazdálkodásuk jutalmául beígért kompenzációra?
• Furcsán veszi ki magát, hogy a kompenzációra jogosult településeknek pályázniuk kell a járandóságukra, a hitelcsapdában vergődő önkormányzatok megsegítése pedig annak idején egy tollvonásnyi volt csupán.
• A múlt év végén is jutott karácsonyi ajándék egyes önkormányzatoknak, akár milliárdos tételben is, aminek a fedezetét az előirányzatok év végi maradványa, illetve az azok közötti átcsoportosítás biztosította. Miért nem adják oda ezt a pénzt eleve az önkormányzatoknak, vagy osztanák szét a legszegényebbek között?
• Miért csak a társulás által fenntartott óvodába bejárókra jár támogatás? Miért érnek többet az ilyen óvodába bejáró gyerekek az Államnak?
• A feladatfinanszírozás elvén kiindulva érthetetlen a polgármesteri/alpolgármesteri bérköltség állami finanszírozásának következetes elhagyása, csakúgy, mint a kötelező könyvtári feladatokra kapott támogatás és a tényleges költségek arányának figyelmen kívül hagyása.
• Nem könyvelni nem tudnak a pénzügyesek, hanem egyszerűen nincs kapacitás a munka elvégzésére. Ezt még tetézi, hogy a Kincstárban sokszor fel sem veszik a telefont, és olyan időszakban tartanak egész napos értekezleteket, amikor a legnagyobb szükség volna segítségre.

A második napirend előadója a Nemzetgazdasági Minisztérium főtanácsosa, Osgyáni Judit volt. Elődása letölthető innen

Szabó Gellért azzal vezette be az előadást, hogy tapasztalata szerint az utóbbi 4-5 év változásainak következménye a laikus helyi döntéshozók által is érthető gazdálkodási kimutatások hiánya. A pénzügyeseknek a Kincstári adatszolgáltatáshoz kell igazodniuk, ez azonban érthetetlen idegen nyelv a nem szakemberek számára. Az adatok olyan rendszerezése viszont, ami a régen alkalmazott költséghelyek és költség nemek szerint mutatná a gazdasági eseményeket, aránytalanul sok munkával járna, amit embertelenség volna elvárni az így is teljesítőképességük határán lévő pénzügyesektől. Így marad a vakbizalom, ami ingoványos talajra viheti a települést. Meddig tart még ez?

Az előadó elismerte, hogy a pénzügyesek valóban érezhetik úgy, mintha a változások útvesztőjén volnának, ám mégis bíznunk kell abban, hogy közös erőfeszítéssel egy jobb, átláthatóbb könyvelési-gazdálkodási rendszert építünk.

Előadása lényegében a számvitel-könyvelés szakterületén dolgozók számára volt igazán értékes, ami a mellékelt diasor tartalmából is látható, de fontos ismeretekkel gazdagodtak a többiek is.

• Az új költségvetési számvitel egyik legfontosabb jellemzője, hogy egységes elveket alkalmaz az államháztartás teljes vertikumára (állami szervek, önkormányzatok).
• Nem csak pénzforgalmi, de eredményszemléletben is kell tudni gondolkodni. A pénzügyi számvitel fogja kimutatni az adott szakfeladaton jelentkező eredményt, a tevékenység egyenlegét.
• Nem lehet a korábban elsajátított rutinra alapozva könyvelni, adatot szolgáltatni. Az új rendszer a programozókat is nehezen teljesíthető kihívások elé állította, ráadásul a könyvelési programok közül némelyek tényleg idejétmúltak. Az egyik újdonságnak a kötelezettségvállalás folyamatos és előzetes könyvelése bizonyult.
• A kincstári adatszolgáltatás egyik végső címzettje az Unió. A szolgáltatott adatok jó minősége azért létfontosságú, mert a mérlegjelentések alapján több olyan pénzügyi adatszolgáltatás is készül (pl. un. EDP-jelentés), ami döntő lehet az adott országgal szembeni különböző eljárásrendek (pl. túlzott deficit eljárás) alkalmazásánál.
• A központi költségvetési szervek számára eddig is január 31. volt az előző évi gazdasági események előirányzatai teljesítésének, könyvekben történő rögzítésének határideje. Az egységes határidő az önkormányzatok igazodási kényszerét jelenti.
• A jóváhagyott éves költségvetési beszámoló (önkormányzat + intézményei) Kincstárhoz való benyújtásának határideje február 28.+10 nap (március 10.)
• 2015-től változott a bekerülési érték tartalma: legjelentősebb módosítása, hogy a korábbi szabályoktól eltérően, ahol is része volt a bekerülési értéknek a le nem vonható áfa, az új előírások alapján ez már nem vehető figyelembe.
• A pénzeszközök betétként való forgatását (elhelyezés, visszavezetés) finanszírozási műveletként (előirányzat, kötelezettségvállalás, követelés és teljesítés rovatokon) bruttó módon könyvelni szükséges. Az Áhsz. novemberi módosítása ezt oly mértékben módosította, hogy már 2014-ben is csak a betétműveletek teljesítésének elszámolását kell a könyvekben rögzíteni, ehhez követelést, kötelezettségvállalást nem szükséges elszámolni – így előirányzat fedezet sem szükségeltetik hozzá. Kivéve, ha 2014-ben eredeti előirányzatként megtervezésre került, mert azt már nem lehet módosítani. 2015-től nem kell sem előirányzatot, sem követelést, kötelezettségvállalást képezni ezekhez a tételekhez, a hiány belső finanszírozására továbbra is felhasználható.
• Új maradvány-levezetés került bevezetésre 2014-től (Áhsz. 3. melléklet): a költségvetési (alaptevékenység) és vállalkozási maradvány-elszámolás kimutatása egy űrlapon van. Az alaptevékenység és a vállalkozási tevékenység maradványa a teljesült költségvetési és finanszírozási bevételek és kiadások különbözeteként kerül megállapításra 2014-től. A sajátos elszámolású tételek (régen függő-átfutó-kiegyenlítő tételek) könyvelésének megváltozása a tisztánlátást segíti. Cél, hogy minden tétel a „helyére” kerüljön: azonosítás nélküli tétel a mérlegben nem szerepelhet.
• A decemberi jutalmak, hóközi kifizetések decemberben történt kifizetése esetén ezeket sajátos elszámolásként nem lehet kimutatni, hanem előirányzatot kell képezni, és teljesítésként a megfelelő rovaton le kell könyvelni a tárgyévre. Hasonló a helyzet a segélyeknél is, a december végén kifizetett januári segélyeket a helyükön kell elszámolni. Sajátos elszámolásként (azaz rovatot nem érintő tételként a 366. könyvviteli számlán) csakis a decemberben kifizetett decemberi munkabért, illetményt lehet kimutatni, illetve amit a K1101. un. Törvény szerinti illetmények, munkabérek rovat tartalma megenged.
• Fontos a pénzkészletek egyeztetése, a költségvetési és a pénzügyi számvitel egyezősége miatt.
• A KIR továbbra is használatban marad, melynek adatait (a Kincstártól visszajövő adatokat, COFOG bérlistákat is!) folyamatosan ellenőrizni kell! Kötelező negyedévente az egyeztetés az Áhsz. 44. § (5) bekezdés szerint!
• Ha a Kincstárnak február 5-ig feladott adatszolgáltatásban hibát fedezünk fel és javítani akarjuk, úgy ezt a Kincstár külön erre a célra rendszeresített formanyomtatványán lehet megtenni. Ajánlatos viszont feltárni az összes hibát, és csak egyszer (minél kevesebbszer) kérni a felnyitást. Külön körlevélben lesz tájékoztatás a részletekről.
• Nagyon fontos az éves időközi költségvetési jelentés határidőn belüli beküldése a Kincstárnak, ennek hiányában ugyanis az önkormányzat nem tölthet ki éves költségvetési beszámolót!
• 2015. évtől megváltozik a főkönyvi számlák alábontásának eddigi rendje is, a „nullás” számlaosztályokat csak az Áhsz. 16. számú melléklete szerint lehet alábontani.
• Jó hír, hogy a 37/2014-es NGM rendelet a 36/2013-as NGM rendeletet hatályon kívül helyezte (rendező mérleg), illetve ez a rendelet tartalmazza az Áhsz. módosításai miatti 38/2013. NGM rendelet (könyvelési tételek) módosítását is, továbbá a főkönyvi számlaszámok változásával kapcsolatos átfordítási feladatokat.
• A 43/2014-es NGM rendelet megszüntette az un. kapacitás kihasználását célzó, nem haszonszerzés céljából végzett kormányzati funkciót, 2015-től csak alap- és vállalkozási tevékenységet ismer.
• Az Ávr. módosítása hatályon kívül helyezte a 422/2012-es Korm. rendeletet. A központosított illetményszámfejtési rendszer szabályait jelenleg az Ávr. 62-62 I. §-ai tartalmazzák, amely előkészíti a szabályozást a kincstár új illetményszámfejtési programjának (KIRA) idei bevezetésére. Ennek rendszerbe állítása késik, így továbbra is a KIR-t használjuk, aminek az adatfeldolgozásába néha hibák csúszhatnak, ezért tanácsolt visszaellenőrizni az adatokat.
• Az Áhsz. módosított 15. számú mellékletéből látható a szociális segélyezés március 1. utáni könyvelési rendje.
• Pontosításra került az Áfa törvény is, az Áhsz bevezetésével összhangban. Az Áfa tv. 61. § (1) bekezdés b) pontja módosult („45 napos szabály”), illetve a 85. § (4) bek a) pontja kiegészült az önkormányzattal és a társulással („Mentes az adó alól”)!
• Az NGM a könyveléssel kapcsolatos segédanyagokat, útmutatókat, űrlapokat a Kincstár honlapján teszi közzé, ennek folyamatos figyelemmel kísérése sokat segít. http://www.allamkincstar.gov.hu/hu/koltsegvetesi-informaciok/kozponti_koltsegvetesi_szamvitel_2014._(era)  Külön is érdemes az „Oktatási anyagok” menü tanulmányozása, amelynek áttekintése igen nagy segítség lehet!!

Az elhangzott felvetésekből:

• Elfogadható az új államháztartási egységes szabályozás célja, vagyis hogy az állami szervek és önkormányzatok felmerülő gazdasági eseményei a valóságnak megfelelő, egységes rend szerint, megbízható módon kerüljenek bemutatásra. Ennek következtében nagymértékben javuljon az adatszolgáltatások adatminősége, mellyel elkerülhetővé válnak az Unió által kiszabott szankciók. Ez magától értetődő, üdvözlendő dolog. Falusi vezetőként viszont mondható, hogy a mi kis „próbálkozásaink” nem abban jelentkeznek, hogy külön osztályokat tartunk a pénzzel való üzelmek, a könyveléssel való játék és pénzelrejtés módszereinek kidolgozására. Egyszerűen azt szeretnénk, hogy eljussunk végre egy olyan szintre, hogy könnyebben „eltűnjenek a piros cellák a KGR-ben”. Ez pedig olykor nem a mi józan megítélésünk szerinti könyveléssel érhető el. Szerintünk a tételt máshová kellene könyvelni, hogy hűen tükrözze a gazdasági eseményt, de azt a rendszer nem fogadja el.
• Mi lesz, ha a február 5-i határidő után hiányos lesz a könyvelés, az adatszolgáltatás? Nem volna érdemes várni még egy-két hetet és a teljesen lekönyvelt anyagot küldeni a Kincstárnak?
• Ha ekkora a tétje a valósághű és határidőben történő adatszolgáltatásnak (uniós szankciók), miért nem fordít nagyobb gondot a tárca, vagy a Kincstár, hogy erre a „küzdelemre” megfelelő létszámú szakember finanszírozását biztosítva, őket alaposan és időben kiképezve állítsa hadrendbe a sereget? Ehelyett büntetnek, és változatlan feltételek mellett legfeljebb 1-2 hónap telik el a pénzügy-számvitel jogszabályi környezetében, amihez alkalmazkodni lehetetlenség. Egyik napról a másikra szakemberek ezreit átprogramozni senki ne akarjon.
• Ha a pénzügyi számvitel például az eredményszemlélet átvételével egyre inkább a vállalkozói gondolkodás felé hajlik, tegye ezt a határidők alkalmazásában is, és legyen elég május 31-ig elkészíteni a beszámolót.

Válaszaival abban erősítette meg a jelenlévőket az előadó, hogy a jogszabályokban rögzített adatszolgáltatási határidőket tartsák be. A mostani időszakot pedig átmenetinek kell tekinteni, és minden reményünk megvan arra, hogy az informatika fejlődése, valamint a szakmai elvárások letisztulása is segíteni fogja az érintetteket feladataik ellátásában, választott szakterületükön szakmai eredmények elérésében.

 Képgaléria megtekinthető itt

Bojt, 2015. február 2.                                                            Magyar Faluszövetség