Önkormányzati szövetségek kapacitásépítése (5-ös munkacsomag)

A kutatási jelentés letölthető innen

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

2014 májusa és októbere között kérdeztük a polgármesterek véleményét az elmúlt négy év tapasztalatairól és a kialakult önkormányzati rendszerrel kapcsolatban.
A TÖOSZ 2014 augusztusában küldte ki a TÖOSZ a Helyi Obszervatórium által szerkesztett kérdőívet. A kitöltés elektronikus rendszeren keresztül történt.
A feldolgozás során összesen 240 teljesen kitöltött, valamint 40 részlegesen (80%-osan) kitöltött kérdőívvel dolgoztunk. A minta torzulásait súlyozással korrigáltuk településméret és térbeli elhelyezkedés alapján, így országos reprezentativitást nyert vizsgálatunk.
A polgármesterek nyilatkoztak a helyi feltételekkel kapcsolatban. A megkérdezett polgármesterek többsége szerint csökkent a települések lakosságszáma 1990 óta. A helyi gazdaság helyzetét az elmúlt négy évben stagnálónak értékelik.
Az önkormányzat életére vonatkozóan a legpozitívabb hatásúnak az önkormányzati adósságrendezést tulajdonították. Leginkább negatívnak az EURO-hoz képest viszonylag leértékelt forint hatását nevezték meg.

Az önkormányzatban dolgozók közhangulatát egyértelműen úgy ítélték meg a polgármesterek, hogy romlott az elmúlt négy évben. A legrosszabb minősítést a köztisztviselők javadalmazása kapta a felsorolt tényezők közül.

A polgármesterek jövőképét tekintve megállapítható, hogy 2019-re a legtöbb területen javulást vagy stagnálást remélnek (kivétel ez alól a polgármesterek javadalmazása és az önkormányzatok autonómiája, ahol egyértelműen romlásra számítanak). A legerősebb javulást a köztisztviselők javadalmazásában várják.

A feladatellátást a polgármesterek többsége átláthatóbbnak tartja, mint korábban. Az önkormányzati feladatellátások közül a legmagasabb a közvilágítás, a hulladék-, víz- és szennyvíz szolgáltatások elterjedtsége, legkisebb a bölcsődei szolgáltatás (22%). Ugyanakkor, ott ahol van óvoda, bölcsőde, egészségügyi, szabadidős (kultúra, tömegsport stb.), versenysport vagy szociális foglalkoztatási feladatellátás az önkormányzatok 97-99%-a részt vesz valamilyen formában.

A feladatellátás formáját tekintve az új típusú államfelfogással leginkább a közszektor által közvetlenül ellátott szolgáltatások harmonizálnak. A leggyengébb önkormányzati jelenlét esetében (iskolák, hulladék, víz-szennyvízszolgáltatások) is eléri a 60%-ot azon települések aránya, amelyen az adott szolgáltatáshoz az önkormányzatok valamilyen formában hozzájárulnak. Továbbá, a közfeladatok esetében jellemzőként megjelölt formákat összesítve azt látjuk, hogy a hivatali ellátás (24%) mellett a közszolgáltatási szerződés (23%) és az egyéb szerződés (24%) a jellemző forma.
6
 Az oktatási feladatellátás központosítása (KLIK) mellett a polgármesterek negyede mondta azt, hogy az önkormányzatnak van ellátási feladata ezen a területen is.
 A bölcsődék esetében a legerősebb az önkormányzati intézményi ellátási forma (41%).
 Az óvodák esetében az intézményi ellátással (29%) gyakorlatilag azonos arányban nevezték meg jellemző formának a hivatalt (28%), de legtöbb önkormányzatnál mégis a társulási forma, más önkormányzattal való együttműködés (38%) a jellemző, ahogy az önkormányzatok egészségüggyel kapcsolatos feladatainak vonatkozásában is.
 Az infrastrukturális feladatok (hulladék – 48%, szennyvíz – 64%, közvilágítási szolgáltatások – 60%) esetében a közszolgáltatási szerződés a meghatározó a helyi ellátásban.
Összességében azt remélik a polgármesterek, hogy az önkormányzatok felelőssége növekedni vagy stagnálni fog a jövőben, legnagyobb növekedést az iskola és a közművelődés, szabadidő területén szeretnék látni a polgármesterek. Azok a területek, ahol a stagnálás legmagasabb támogatottságán túl az önkormányzat szerepének csökkenését várják az az egészségügyi ügyelet, hulladékkezelés, szállítás illetve a közvilágítás feladatellátása.
Az a kérdés, hogy hogyan változott az elmúlt négy évben a kormány és az önkormányzatok együttműködése szinte egyenlő három részre osztotta a polgármesteri véleményeket – javult, stagnált, romlott. A kormányzati párbeszéd és más vonatkozásokban is meglehetősen optimisták a válaszadó polgármesterek, ugyanakkor bizonyos sajátos megközelítések meglehetősen pesszimista válaszokat eredményeznek A jelen vonatkozásában a törvényhozásban való érdekérvényesítést látják a legpesszimistábban.
Az önkormányzatok térségi szerepével kapcsolatban a polgármesterek 6%-a nyilatkozott úgy, hogy szeretne székhelyet váltani.
Azzal kapcsolatban, hogy a 2013 előtti rendszer mennyire volt hatékony, a korábbi rendszer hatékonysága tekintetében a pozitív véleménye arány nem érte el az érvényes válaszok felét (47%), ám e vonatkozásban is többségben voltak 32%-nyi semleges és 21%-nyi kritikusabb véleményű megkérdezettel szemben. A hatékonyság vonatkozásában a mai rendszer megítélése egyértelműen negatív volt.
A jegyzők feladatainak változása vonatkozásában a legtöbben (45%) az újonnan kialakított rendszert támogatták.
7
A hatósági feladatkörök átadása a vizsgált összes terülten a megkérdezettek többsége szerint problémamentesen zajlott.
A kormányzattal való együttműködését a polgármesterek az elmúlt négy év vonatkozásában közepesnek látják. A kérdés három egyenlő részre osztotta a megkérdezetteket. Lényegében ugyanannyian mondták, hogy javult, hogy romlott, illetve hogy stagnált. Ezt a változások mértékével összevetve pozitív eredménynek tekintjük.
A kérdés egy másik aspektusát vizsgálva ugyanakkor azt láthatjuk, hogy az önkormányzati érdekérvényesítés esélyeit rossznak látják az önkormányzati vezetők és a jövő tekintetében sem optimistábbak. Különböző kormányzati, nem kormányzati szervek, és az Európai Unió közül a kormányzati szervek megítélése volt a rosszabb. A legrosszabbnak ugyanakkor a törvényhozás irányában való érdekérvényesítést tartották, a legjobbnak pedig a Számvevőszék irányában történőt. A unió megítélése e tekintetben közepes, de javuló.

A polgármesterek több, mint 75%-a úgy gondolja, hogy legtöbb polgármesterrel jó az együttműködés, vagy jó munkakapcsolatot ápolnak. Az önkormányzatok több, mint a fele rendelkezik testvérvárosi kapcsolattal, legtöbben a civil kapcsolatot és a szabadidős tevékenységeket említik az együttműködés módjának. A válaszadók legnagyobb része, 70%-a a TÖOSZ-t jelölte meg azok közül, amelyek tagjai valamilyen önkormányzati szövetségnek. Legtöbben azon önkormányzatok kompenzálásáról, szóló álláspontját ismerik, amelyek az átlag alatti mértékben adósodtak el, illetve leginkább a szövetségek azon álláspontjaival értenek egyet, amely az eladósodott önkormányzatok kompenzálásáról szól, valamint a jövőbeni hitelfelvétel állami engedélyezéshez kötéséről. Azzal kapcsolatban, hogy az önkormányzati szövetségeknek mi a szerepük, azaz a polgármesterek mit várnak el a szövetségtől, magasan, a legnagyobb százalékban az érdekvédelmet jelölték meg.