Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa (ÖNET) - kormányzat és szövetségek együttműködése

« Vissza

2015. április 21-24 között 24 fős vezetői szintű delegáció utazott hazánkból Norvégiába a norvég önkormányzati rendszer speciális aspektusainak tanulmányozására: a kormány-önkormányzatok párbeszédét és az önkormányzati finanszírozás került górcső alá. Az alábbiakban a részletes feljegyzés található. 

Tanulmányút

Kormány-önkormányzatok közötti párbeszéd Norvégiában

 

Fotógalériánk (első és második rész) elérhető itt -készítette Kolin Péter

A tanulmányút programja elérhető itt további előadások letöltési lehetőségével

2015. április 21-24 között a MANORKA projekt keretében a magyar projektpartnerek, köztük kormányzati, önkormányzati, szakszervezeti és civil szervezeti vezetők tanulmányozták a kormányzat és az önkormányzatok közötti párbeszédet Norvégiában, Oslo városában. A tanulmányúton részt vett delegáció tagjait bemutató prezentáció mellékelve.

 

A MANORKA projektben a magyar Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa (ÖNET) megújítását célzó munkacsomagban kiemelt szerepe van a norvég kormányzat-önkormányzatok közötti együttműködés és párbeszéd tanulmányozásának.

 

A tanulmányút céljai a következők voltak:

• A magyar önkormányzati szövetségek kapacitásépítése, tapasztalatok szerzése a norvég kormányzati-önkormányzati együttműködésről
• Információszerzés a norvég költségvetési tervezésről – benne az önkormányzati érdekszövetség/KS szerepéről
• A KS és a KS Bedrift példájának tanulmányozásával a munkáltatói érdekvédelem hatékonyabbá tétele
• Norvég és magyar helyzet összehasonlítása: jogi háttér és gyakorlati működés
• Mitől hatékony a KS együttműködése a kormányzattal?
• Inputok gyűjtése és közös gondolkodás a magyar egyeztetési rendszer közös megújításáért
• A projektben: az ÖNET munkacsoport munkájának megalapozása

 

A delegáció összeállításánál a következők kerültek figyelembe vételre:

 

• A kormány-önkormányzatok együttműködése, háromoldalú társadalmi párbeszéd szempontjából valamennyi releváns intézmény és szereplő bevonása
• Projektpartnerek bevonása, hiszen a projekt alapelve a közös végrehajtás
• Vezetői szint, illetve a munkacsoportban tevékenykedők részvétele

 

2015. április 22.

Helyszín: Vika Conference Center, Dronning Maudsgt 10, and KS Conference Center

Haakon VIIs gt 9, Vika, Oslo

 

Kjell-Torgeir Skjetne, a norvégiai Helyi és Regionális Önkormányzati Szövetség (KS) igazgatója köszöntötte a résztvevőket, majd bemutatta a norvég önkormányzati rendszert, valamint a folyamatban lévő önkormányzati reformot.

 

Évente négy egyeztetés van a KS és a kormányzat között. 2012-ben indult el a legújabb önkormányzati reform. Ennek szlogenje: az önkormányzati határokat nem lehet áttörni jó önkormányzati folyamatok nélkül.

Az önkormányzati reform melletti érvek:

-         széttagoltság akadályozza az egyes szolgáltatások megfelelő ellátását – pl. gyermekek, pszichiátriai gondozás, egészségügyi ellátás. Nem tudnak szakszerűen foglalkozni ezekkel a problémákkal.

-         tudatos várostervezés, közlekedési hálózat ne szétaprózottan történjen, különböző egységek foglalkozzanak ezekkel a teendőkkel.

Az önkormányzati társulások kapcsán sok kritikát kaptak, mivel a reform csökkenti ezek szükségességét.

A reform során a feladatokból kell kiindulni. Ezen megy az egyeztetés a kormányzat és a KS között. A KS álláspontja, hogy az önkormányzatok több feladatot tudnak ellátni, mint amennyit jelenleg ellátnak.

Szeretnék, ha a kormányzat az összevonásokat pénzügyileg is erőteljesen támogatná.

Fontos, hogy a szövetség a tagokkal folyamatosan párbeszédben legyen, a tagok állásfoglalása a hivatalos kommunikációkban is megjelenjen.

A helyi sajátosságok képviselete nagyon fontos a reform folyamatban. Ezek egyrészt földrajzi, másrészt kulturális sajátosságok. Az egyes sajátosságok módosíthatják a reform irányát.

A parlament felé egységes elvárást kell képviselni a döntés előtt.

Az elképzelés az volt, hogy a reform az önkormányzati szektorral egyetértésben kerüljön kialakításra - ez megvalósult. A kormányzat nagyon nyitottan egyeztetett a folyamatokról. A kormányzat nem szeretne több feladatot adni az önkormányzatoknak, az erre vonatkozó tárgyalások ezért nem voltak sikeresek.

Elégedettek a kormányzat azon álláspontjával, hogy az erőszakkal történő egyesítés nem megfelelő mód. Az önkormányzatok között már sokan elkezdték megvitatni az egyesítés lehetőségét, de eddig a 428-ból mindössze 3 önkormányzat egyesült. Sok idő már nincs, 2016-ig kell lezajlani a folyamatoknak.

 

Frode Lindtvedt, KS Helyi demokrácia és vezetés osztály vezetője

 

Elérték, hogy a folyamatok helyi vezérlésűek legyenek, valamint, hogy szükség van egy választott regionális szintre is.

Ha valós reformot szeretnének, akkor nagyobb szabadságfokot kell megvalósítani a feladatok tekintetében is. Ezt sajnos nem tudták megvalósítani.

Az önkormányzatok feladatai, felelősségkörük:

-         azt kell először felmérni, hogy mit szeretnénk megvalósítani, ehhez kell a struktúra

-         ha a kormányzat nagyobb önkormányzatokat szeretne, akkor több feladatot kell leadni az önkormányzatoknak.

-         minél több feladatot és felelősségkört szeretnének decentralizálni

 

Az egyes feladatok leosztása:

 

-         A gyermekellátó rendszer és a rehabilitáció témakörében elégedettek.

-         A foglalkoztatás és munkaerő piacra történő integrálás körében a feladatok csak részlegesen kerültek önkormányzati hatáskörbe. A hátrányos helyzetű személyek esetében az önkormányzat hathatósabb segítséget tud nyújtani.

-         A mentális egészség és a drog használattal kapcsolatos kérdések nagyon fontos problémák, az önkormányzatok tudnak jobban segíteni a mindennapi problémák megoldásában. A kormányzat egy mintaprojektet indít útjára.

 

Az önkormányzatok tudják rendszerben látni ezeket a problémákat.

 

A parlamenti képviselők elfogadják a decentralizációs törekvéseket, a nehézségek a kormányzat egyes szerveivel vannak.

Ha a feladatok megfelelő szinten való kezelése megtörténik, akkor az hatékonyabb ellátást biztosít az állampolgároknak. A lakosok ily módon tudják befolyásolni a szolgáltatásnyújtókat és a döntéshozókat is.

Ha sikeresek szeretnének lenni, kapjanak feladatokat az önkormányzatok, de felelősséget és hatáskört is.

 

Schmidt Jenő, a magyar delegáció vezetője, a TÖOSZ elnöke bemutatta a résztvevőket, megfogalmazta a tanulmányút céljait, szükségességét, majd ezt követően a magyar önkormányzati rendszer struktúrájáról beszélt.

 

Gunnbjorg Navik,a norvég projektpartner képviselője elmondta, hogy a norvég és a magyar reform azért erőteljesen különbözik egymástól.

Magyar oldalról a 8 szövetség és a norvég oldalról az 1 szövetség egészen máshogy tudja működtetni az egyeztetési folyamatokat.

A KS a reform folyamatban meghatározott határidőket be tudja tartani

A feladatok és az ehhez kapcsolódó pénzügyi forrás képezik az egyeztetési folyamat tárgyát. A feladatok kibővítése önmagában nem segíti ezt a folyamatot. Jelenleg a feladatok feltérképezése történt meg, a következő hónapban az önkormányzati rendszer egészének finanszírozásáról lesznek új információink.

A reform folyamatban az önkormányzati testületek is összeolvadnak, nemcsak a hivatalok. Egy polgármester, egy testület lesz.

Ha egy feladat átkerül önkormányzati körbe, akkor azt követi a pénzügyi forrás, tehát az önkormányzat megkapja a feladat ellátáshoz szükséges pénzt. Azért van egy „de” – az átállással, illetve a kapacitás kiépítés költségeit az állam nem szeretné felvállalni. Az elképzelés az, hogy ne csak a pénz, hanem a személyek is kerüljenek át, de ez még nem oldódott meg.

 

A Norvég Parlament Önkormányzati és Közigazgatási Állandó Bizottságának képviselőjével való találkozóról - Frank Jensen parlamenti képviselő és Marianne Brænden, bizottsági titkár

 

A norvég önkormányzati rendszer és az azt körülvevő egyeztetésekről tartott tájékoztatást a képviselő. Kiemelte, hogy Norvégiában regionális szint is van, regionális kormányzókkal.

A szolgáltatások nyújtása és a feladatellátás független az önkormányzatok méretétől. A feladatellátások nagy része társulásban történik, de mivel túl sok a társulás, ezért a helyi választott politikusoknak nincs igazán rálátásuk a helyi ügyekre.

Norvégiában igen magas az önkormányzati alkalmazottak száma, minden ötödik munkavállaló az önkormányzati szektorban dolgozik.

1837-ben fogadták el az első önkormányzati törvényt. 2014-ben volt az Alkotmány 200 éves évfordulója.

Az Alkotmányban nem került megemlítésre az önkormányzati kompetencia, az állami és önkormányzati szint közötti egyeztetést az Alkotmány nem rögzíti. Az 1837-es Alkotmány célja az egységes állam létrehozása volt, az egységes önkormányzás később került be a képbe.

 

Az önkormányzás komoly bizalmon alapul Norvégiában, nem volt szükség állami garanciákra. Jogi kritérium rendszer nincs az állami és az önkormányzatok közötti konfliktusok kezeléséhez. Nincs pl. olyan, mint Magyarországon a Közigazgatási Kollégium, az állam és az önkormányzat nem pereskedik.

Az önkormányzás védelme azért kiemelt fontosságú, mert a jóléti szolgáltatások megvalósításában az önkormányzatok nagy szerepet vállalnak.

Az elmúlt időszakban azonban az állam vezetett be olyan szabályozást, ahol az önkormányzatok mozgástere korlátozódik, ez a centralizációs törekvések felé mutat.

 

Gunn Marit Helgesen, a KS elnök asszonya megismertette a résztvevőket a KS szervezetével, feladataival, valamint a kormányzattal történő tárgyalás folyamataival.

Norvégiában a 428 helyi önkormányzat mindegyike tagja a KS-nek, valamint a 19 megyei önkormányzat. A helyi önkormányzatoknál összesen 11500 képviselő tevékenykedik. 500 önkormányzati tulajdonban lévő cég is a tagok sorába tartozik. 495.000 alkalmazottnak a bérezésével kapcsolatban folytatnak folyamatosan tárgyalásokat, tehát munkáltatói szervezet is egyben.

Az állami költségvetés egyharmadát az önkormányzati költségvetés teszi ki. Az elképzelésük, hogy független és innovatív önkormányzati rendszer alakuljon ki Norvégiában.

Az önkormányzatok és megyék országos kongresszusa a legmagasabb döntéshozó szerv- minden évben egyszer üléseznek. Az önkormányzati választásokat követően 2016. februárjában kerül sor a kongresszusra, ahol megválasztásra kerül a vezetőség.

Az elnökség és az igazgató tanács felelős az országos kongresszus által meghozott döntések végrehajtásáért.

A KS arra törekszik, hogy minden témában megegyezésre tudjanak jutni a kormányzattal. Üzleti vállalkozások is vannak a tagok között.

A Jegyzői Kollégium (bizottság) tanácsadói testületként vesz részt a KS munkájában. Ennek a vezetője javaslatot tehet, de döntési joga nincs.

A KS elnökét az országos kongresszus választja meg teljes fizetéssel.

KS legjelentősebb feladatai:

-         tagok érdekeinek képviselete

-         szakszervezetekkel való tárgyalások - 495.000 munkavállaló nevében

-         tanácsok, ill. útmutatás adása az önkormányzati közigazgatás részére

-         tagok közötti tapasztalat - csere elősegítése

-         kollektív szerződéskötés folyamatában is segítik a tagokat

-         munkáltatói érdekképviseleti szerep betöltése egyedülálló EU-ban, mivel a KS-nek felhatalmazása van a közalkalmazottak és köztisztviselők fizetéséről való tárgyaláshoz.

Komoly harc volt a múlt évben a pedagógusokkal. Egyezségre tudtak jutni, minek eredményeként az oktatás színvonala emelkedik.

260 alkalmazottal dolgozik a KS - minden megyében vannak irodák. (A központban 160-an, míg a megyékben 110-en dolgoznak.) A központi kormányzattal való tárgyalást a megyei irodák működése nagyban elősegíti. Brüsszelben is van irodája a KS-nek 4-5 emberrel, ez az országos szintű projektek koordinálása szempontjából fontos.

A KS a vezető tisztségviselők bérére is tehet javaslatot.

A Szövetség nagyrészt tagdíjakból él, vannak nemzetközi projektjeik, kapnak támogatást a reformok megvalósításához különböző pénzügyi tranzakciókból. A munkavállalók és munkáltatók közötti tárgyalásokhoz is kapnak némi támogatást. 50 millió norvég koronát az egyeztetésekhez használják.

A szakszervezetekkel is van általános megállapodás, amely a főbb kereteket rögzíti, valamint létezik egy speciális megállapodásuk is. Ezt angol fordításban rendelkezésre bocsátják.

A KS az országos szintű egyeztetéseket tagdíjakból fedezi, ezek kívül szerveznek speciális konferenciákat is.

Rengeteg politikai és adminisztrációs szinten működő hálózatot tartanak fent, hogy ily módon fejleszthetőek legyenek az önkormányzati szolgáltatások.

Különböző területeken működtetnek munkacsoportokat a közszféra működésének fejlesztéséhez.

Norvégiában a KS elnöki pozíció nem összeegyeztethető a polgármesteri pozícióval, de a vezetőségben azért vannak polgármesterek. A választott vezetők egyben választott önkormányzati szerepet töltenek be. Az elnök asszony egyben megyei önkormányzati képviselő is.

 

KOSTRA – önkormányzati adatbázis Norvégiában - Sigmund Engdal tanácsadó - Helyi önkormányzás és a gazdaság

 

Az önkormányzatokat friss adatokkal, információkkal kell ellátni. Ez egyfajta információ menedzsmentet jelent a helyi szolgáltatásokra és pénzügyekre vonatkozóan. Az adatszolgáltatás menedzsmentjének javítása fontos cél volt.

A KOSTRA mind a központi kormányzat, mind a helyi önkormányzatok számára hasznosnak bizonyult. Nagyon fontos eszköz a közigazgatási folyamatok során.

Az adatok nyilvánosak- kutatók, diákok, média szereplők, szakszervezetek, egyéb szereplők is hozzáférnek.

Nem különböző helyekről kérik le ugyanazokat az adatokat, hanem egy helyről.

Felmérik az adatokkal, hogy milyen hasonlóságok vannak az önkormányzatok között, pl. egy adott probléma csak a kicsiket érinti vagy a nagyobb önkormányzatokat is.

Az önkormányzatok információval látják el a norvég statisztikai hivatalt. A regionális hatóságoknak és minisztériumoknak van beleszólásuk, hogy az önkormányzat milyen adatokat szolgáltat.

A KOSTRA sikerének kulcsa az egységes adatfeldolgozásban rejlik.

Az önkormányzatok bench markingra, illetve különböző tervezésekre használják az adatokat. A szociális szolgáltatások rendszere pl. a költségvetésben elég problémás terület, de a KOSTRA alapján viszonylag megbízható adatokat lehet kinyerni, így jól meg lehet tervezni a jövőt ezen szolgáltatások tekintetében is.

Jövőbeni kihívás, hogy minél jobban kihasználják a KOSTRA által nyújtott lehetőségeket. A KOSTRA-n keresztül fontos információk vannak az egyes szolgáltatások helyzetéről. Majdnem minden önkormányzati szolgáltatásról van megbízható forrás.

Az önkormányzatok által szolgáltatott különböző adatokat a statisztikai hivatal dolgozza fel. Idén elérték, hogy az önkormányzatok 80 %-a időben szolgáltatott adatot.

 

2015. április 23.

Helyszín: Vika Conference Center,Dronning Maudsgt 10, and KS Conference Center

Haakon VIIs gt 9, Vika, Oslo

 

KS Bedrift és a tagvállalatok érdekében végzett érdekképviseleti munka bemutatása - Bjorg Ravlo Rydsaa, a KSB igazgatója

 

Norvégiában köztulajdonban vannak a kikötők, energia szolgáltatások, hulladékkezelők. Ezek sok pénzt juttatnak vissza az önkormányzatoknak. A cégek működtetésénél az önkormányzati emberekre számítanak.

A közszolgáltató cégek egy szövetségbe tömörülnek.

A KSB olyan szervezet, amely az összes közszolgáltató cég számára biztosítja az érdekképviseletet. A tagoknak lehetőség nyílt közvetlen párbeszédre a kormányzattal. Minden évben felmérik a tagok között, hogy mennyire elégedettek a szolgáltatásokkal. Az EU-val szoros együttműködésben vannak, így az európai szervezetekkel is megvan a kapcsolat.

A tagoknak új üzleti profilokban, üzleti tervekben nyújtottak támogatást az elmúlt időszakban.

Volt egy gazdálkodási szintű különválás a KS és a KSB között.  Ők egymással is egyeztetnek, a KS elnöke képviseli a KSB érdekeit is.

A KSB függetlenül, de közösen is tárgyalhat a kormánnyal, van egyfajta tulajdonosi viszony is a KS-vel. Van arra lehetőség, hogy ne értsenek egyet.

A KS sokkal szélesebb tevékenységet folytat, de a KSB egy komoly gazdasági erőt képvisel, mivel a szolgáltató cégek rengeteget tesznek az állampolgárokért a közjót szolgálják.

A versenyfeltételek az önkormányzati tulajdonban lévő cégek számára is ugyanazok.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy egyes tevékenységek Norvégiában is nonprofit jellegűek. A katasztrófa védelem területén működik olyan közszolgáltatási tevékenység, amelyet nonprofit alapon végeznek. A háztartási hulladék ügye sem profitorientált. A magániskolák jó része sem profit orientált.

A KSB munkáltatói tevékenysége:

-         érdekvédelmi

-         kereskedelmi vonatkozású

Tagság folyamatosan nő.

20 szakértővel dolgoznak. Foglalkoznak külön a munkavállalókkal, céges és tulajdoni szerkezettel. A tagokkal való kapcsolattartásra és toborzásra van egy külön szervezet. A fizetések a KSB-nél nagyon magasak, ez fontos a legjobb szakértők kiválasztásához és megtartásához.

Az egyeztetési folyamat a szakszervezetekkel több lépcsős. Magasabb szinten is egyeztetnek, és a cégek maguk között is egyeztetnek.

Egyszerűbb helyzetben vannak, mint a KS. A KS-nek komoly szakszervezeti ellenállással kell megküzdenie, mivel Norvégiában nagyon erősek a szakszervezetek.

Felmerült a kérdés, hogy Magyarországon a minimálbér tárgyalásához nem jutnak oda a költségvetési dolgozókat tömörítő szakszervezetek. Nincs lehetőségük a megállapodásokon részt venni. Csak a versenyszféra szakszervezeteinek van erre lehetősége.

A KSB igazgatója válaszában elmondta, hogy Norvégiában ez nem etikus. Szoros partnerség van a kormányzat és szakszervezetek között. Ez egy demokratikus működés része.

Norvégiában a minimálbér kapcsán egy háromnapos egyeztetés van a KSB és szakszervezet között. Nekik van álláspontjuk, mind a két részről felkészülnek számításokkal, adatokkal, szakértők segítségével, így végig egyeztetik, hogy adott szektorban milyen bérminimumot kell megállapítani. A kormányzati oldal ebben a folyamatban nincsen benne. A KSB és a szakszervezet ír alá egyezséget, ha sikerül megegyezni. Ha nincs megegyezés, akkor mediátort vesznek igénybe. A kormányzati szint akkor kerül be, ahol az emberi élethez való joggal való érintettség van.

Szakmai körökhöz kötött minimálbérek vannak, nincs országosan egységes minimálbér.

 

Együttműködés a kormányzattal az önkormányzati költségvetés készítése során - Helge Eide ügyvezető igazgató, KS Stratégiai Osztály

 

A GDP 20 %-át a helyi és regionális önkormányzatok teszik ki.

Önkormányzatok bevételei

-         40 % adó

-         5 % céltámogatás

-         35 % normatív támogatás

-         13,5 % szolgáltatási díjak

Az éves költségvetés megtervezése során kerül sor az önkormányzati fejezet megtervezésére.

Az adókat nem lehet meghatározni egy évre előre. Ez függvénye a gazdasági növekedésnek. Függ az alkalmazottak számától is.

A települési önkormányzati főbb kiadások:

-         32% egészségügy, szociális ellátás

-         16% általános iskola

-         12% óvoda

Megyei önkormányzati főbb kiadások:

-         42% középiskolák

-         31% közlekedés

A kiadások és a bevételek alakulását a kormányzat és a KS együtt határozzák meg. A végső döntés a parlament kezében van. A normatív és a céltámogatások közötti határvonal fontos kérdés.

Az adóbevétel és normatív támogatás kapcsán van szabadkéz. A többiről a parlament dönt.

Kérdésként merült fel, hogy mit jelent az 1%-os egyházi kiadás. Válaszként elmondta, hogy az államvallásként működő protestáns egyház papjait az állam, míg az egyházi alkalmazottakat az önkormányzatok fizetik, és az önkormányzatok tartják fenn a templomokat is. Az egyházi támogatás a hívők száma alapján oszlik meg.

A hivatalos egyeztetési folyamat része, hogy pontos becslések készüljenek arról, hogyan kell a költségvetést módosítani az előző évihez képest. Az egyeztetési rendszerben a KS képviseli a helyi önkormányzati szintet.

Négy egyeztetési találkozó van egy évben. A Helyi Önkormányzati és Modernizációs Minisztérium a legfontosabb tárgyaló partner.

Mindezektől függetlenül is folyamatos egyeztetésekre kerül sor. A szakemberek között is vannak egyeztetések – titkársági egyeztetések.

Ahol a politikusok is jelen vannak, az adja az egyeztetési folyamat lelkét, de nem ez az egyetlen elem.

 

A hivatalos egyeztetési rendszer egyéb eszközei:

-         megállapodások adott témákra vonatkozólag – bilaterális megállapodás a kormány és KS között.

A kormányzattal a megállapodások nem kényszer hatására történnek, hanem bilaterális módon.

A munkanélküli és szociális segélyeket a kormányzat fedezi, a szociális szolgáltatásokat pedig az önkormányzatok nyújtják. Norvégiában ez egy közös hivatalban történik.

A KS stratégiája minden esetben követi a tagság elvárásait. A választott testületek ülésein elhangzottakat mind felhasználják az egyeztetések során.

 

Dr. Szegvári Péter TÖOSZ szakértő bemutatta a magyarországi önkormányzati érdekvédelmi rendszert.

Dr. Berczik Ábel, a Nemzetgazdasági Minisztérium Kincstárért felelős helyettes államtitkára a magyar önkormányzatok finanszírozási és gazdálkodási rendszeréről tartott tájékoztatást.

 

A helyi önkormányzatok szerepe a nemzeti törvényhozásban és a kormányzati döntéshozatalban - Oyvind Renslo jogász, KS

 

Az önkormányzatok és a kormányzat kapcsolata jogi szempontból.

Egységes államról beszélünk, Norvégia jóléti állam. 

A megyei kormányzókat a központi kormányzat nevezi ki. A megyei kormányzó sok funkcióval rendelkezik, amely az önkormányzatokat is érinti. Ez magában foglalja az önkormányzati felelősségkörök ellenőrzését is. A megyei kormányzónak jogi és gyakorlati szempontból is fontos a pozíciója.

A KS kifogásolta, hogy az önkormányzatoknak nincsen lehetőségük jogi úton fellépni a kifogásolt kormányzati döntések ellen - gyakorlatilag az állam mondja ki a végső döntést, amikor anomáliák alakulnak ki az értelmezés során. Kifogásolták, hogy az önkormányzatiság nem jelenik meg az Alkotmányban, De ennek ellenére, hogy nincsen ilyen típusú védelem, mégis kiterjedt felhatalmazással bírnak az önkormányzatok. Az önkormányzatoknak nagyobb szabadságuk van még annál is, mint ami a jogszabályokban elő van írva.

Az önkormányzati hatásköröket különböző ágazati törvények is meghatározzák. A legtöbb EU-s országgal való összehasonlításban, Norvégiában jobb a helyzet sokkal az önkormányzati finanszírozás tekintetében is.

A helyi demokrácia nagyon fejlett Norvégiában.

 

Az egyeztetési folyamatról jogi szempontból

 

2013-ban született megállapodás az önkormányzati és a kormányzati szint között a jogalkotási folyamatokban való együttműködésről. Ez nem alapszabályban rögzített, hanem egy bilaterális megállapodás része.

A megállapodás hátterében a 2011 és 2012-es jelentések állnak, melynek lényege, hogy egyre több olyan jogszabály születik, amely érinti az önkormányzatokat. Nő a szabályozások részletessége is. Ezért a helyi autonómia csökken.

A központi kormányzat hangot ad annak, hogy erősebb önkormányzati szintet akarnak, de ennek ellenére csökken az erejük az önkormányzatoknak. Ezért a KS kapott egy speciális felhatalmazást a jogalkotási folyamatban való részvételre.

Az egyeztetések fókusza az egyensúly megtalálása a kormányzati és önkormányzati érdekek között, azért, hogy az önkormányzati autonómia növekedjen. Ha nézeteltérés van a kormányzat és az önkormányzat között, akkor ezt a törvényalkotásban meg kell jeleníteni.

Az államnak informálnia kell a KS-t az új készülő jogszabályokról. Az állam részéről önkéntes, hogy a KS-t bevonják a jogalkotási folyamatba, de javasolt, hogy a KS-t informálja az állam a jogi változásokról. Nem biztos, hogy az egyeztetési folyamatba egy-egy adott téma beemelhető.

Egyelőre még sok a bizonytalanság, hogy hogyan lehet ezt a rendszert használni. Néha nehéz eldönteni, hogy mely törvénytervezeteket kell megvitatni. Nehéz, hogy sem az Alkotmány, sem törvény nem biztosítja a kormány és az önkormányzatok közötti kapcsolatot.

Nagy kihívás, hogy az informális együttműködéseket hogyan lehet becsatornázni a rendszerbe. Az Európa Tanács monitoring jelentését elküldik.

 

Helyi Önkormányzati és Modernizációs Minisztérium – az önkormányzati és kormányzati egyeztetések minisztériumi szemszögből – Hilde Marie Skarvang

 

1. Az önkormányzatok finanszírozási rendszere

A Bevételek rendszere:

- általános támogatások

- helyi adók

Ezeknél nincsen megkötés, hogy milyen módon kerülnek felhasználásra.

A normatív támogatások az önkormányzati bevételek 36 %-át teszik ki. Ennek az összege lakosságszám szerint kerül meghatározásra.

Általános normatív támogatási rendszer - 2014-ben 150 milliárd NOK volt, amely kb. 20 milliárd eurónak felel meg.

Az önkormányzatok legfontosabb adóbevétele a jövedelemadó. Az SZJA elosztásra kerül a megyei, a helyi önkormányzatok és állam között. Ennek 11-12 %-át kapják meg az önkormányzatok.

Ingatlanadó lehetőséggel az önkormányzatok kb. 75-80 %-a él. Az önkormányzatnak ez az egyetlen lehetősége, ha nem szeretne hitelt felvenni. Luxusadót is vethetnek ki az önkormányzatok.

Természeti források igénybevételéért kivetett adók is vannak - ez nem jelentős, de egyes önkormányzatok esetében meghatározó adóbevételi lehetőség.

Az adókból származó bevételek egy speciális rendszeren keresztül kiegyenlítésre kerülnek - pénzügyi kiegyenlítési rendszer.

A céltámogatásokat a központi kormányzat mondja meg. Ez egy erős kontroll eszköz, mert szabályozni lehet, hogy az önkormányzatok mire költik a pénzt. Új, illetve meglévő szolgáltatások kibővítése esetén hasznos ez. Az összes bevétel 4 %-át teszik ki a támogatások. A központi kormányzat érdeke is, hogy ezen támogatások mértékét korlátozzák.

 

1. Az egyeztetési rendszerről minisztériumi szemszögből

 

Kormányzati szempont: minél hatékonyabb és erősebb önkormányzati rendszer működhessen.

A kormányzat koordinálja a minisztériumok közötti munkát. A szó szoros értelmében nem beszélhetünk egyeztetésről, inkább ezeket konzultációknak hívhatjuk.

 A KS és a kormányzat közös megegyezésre jutott többé-kevésbé az önkormányzati rendszer megítélését illetően. Fontos, hogy a KS által közvetített önkormányzati álláspontok eljutnak a kormányzathoz.

Norvégiában a minisztérium egyeztetési szinten csak a KS-vel van kapcsolatban, de a rendszeren kívül vannak lehetőségek a minisztérium részéről önkormányzati kapcsolatfelvételre.

            

Budapest, 2015. április 27.

 

Készítette: dr. Steiner Erika, TÖOSZ főtitkár-helyettes, szakmai vezető a MANORKA projektben

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

« Vissza